Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
211 csak maradványai vannak meg, nincs rendes hivatalnok, nincs törvény“. De hát — mondja a prosenior — az eklézsia több tagja s nemesek léptek közbe. Egy másikat pedig felszabadítanak „a jugo novitiali, quod etiam fieri jure non potuisset.“ Dec. közepe táján kissé szűnni kezd a pestis, az istentiszteletet megengedik. Jan. közepe táján a külvárosi utcákat őrző katonákat elviszik, de febr. 2-án visszarendelik őket. 10-én a templomokban eltiltják a beszédeket, csak a könyörgést engedik meg. Szent-Ábrahámi több ízben küld pénzt a diákoknak, mondja a proszenior. Nem igen tudom, honnan, miből? Márc. 29-én a város felszabadul a zár alól. Ápr. 9 én Szent- Ábrahámi egész családjával haza jön. Nagy az öröm. E számkivetettségében unitárius hívei kérésére Fejérden 7 könyörgést írt pestis ellen: Döghalálnak idejére alkalmaztatott imádságok. Kolozsvár, 1742. A főnök így fejezi ki az általános örömet: „Hallanád csak az összes polgárok örömét e nagy férfi szerencsés haza érkezésén: hallanád a kölcsönös üdvözléseket, a falvakon, utcákon felhangzó dicséreteket, az embereket, kik örömben törnek ki, látnád az övéiért aggódó visszatérő gondját, aki mihelyt lehetett, mint hű pásztor az Isten házában levő juhait, kik már régóta pásztor nélkül tévelyegtek, az akolba visszatéríti.“ Ápr. 22 -én, habár még kevesen voltak, jó reménységgel megkezdi a tanítást. Máj. 20-án hazajőnek Ágh és Pálfi. Lassanként az ifjúság is visszatért s az iskola visszazökken a régi munka mesgyéjébe. Júliusban teljesen megszűnik a pestis, Az egész idő alatt hiánynak érezte az ifjúság, hogy nem volt rendes főnök. A 17. század tanulmányi rendjének hosszú mozdulatlanságát a 18. század második tizedétől némi mozdulat és élet váltja fel. Az alsó tagozat marad a maga szigorúan kimért céljával, a latin nyelv elsajátításával s e célravezető tanulmányok rendjével: az alsó osztályokban a nyelvtan, a poezisban és oratoriában a humaniórák. A két utóbbi osztályba azonban a korszak vége felé új tantárgyak kerülnek be. A felső tagozat keretei szintén tágulni kezdenek. Az a szellemtudományi áramlat, melyet felvilágosodásnak neveznek, az iskolában is kezdi éreztetni lassan hatását Ez a hatás egyelőre csak abban nyilvánul, hogy olyan tantárgyak jelennek meg a tanulmányok rendjében, melyek eddig hallatlanok és ismeretlenek voltak. A tanárok eddig lektorok voltak minden külön jelző nélkül. 1719 decemberében látom először (Fasc. IV. 234.) a lektort professor-nak nevezve Keresztúri Sámuelnél. De 1737 dec. 31-én (Fase. IV. 589.) Ágh István: lector scholae ac professor philosophiae declaratur. Ezután egy darabig vegyesen fordul elő mindkét szó, mig a lektor végkép eltűnik. 14*
