Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
II. rész: A piaci iskola
196 hagyományból, részben adakozásból, az északi soron lévőt tisztán hagyományból, a Hid-utca keleti során a kvárta-házat részben vették, részben hagyományozták. A Magyar-utcait hagyomány, a Közép-utcait csere útján, melyért 2 hagyományozott házat és 900 frtot fizettek. Mindezek s ezen felül a két kvárta és a boltok jövedelme nem volt elég s ezért évenként gyűjteni és adakozni kellett. Asszonyfalva, Alsó és Felső Füle (Torda m.), Kóród, Apahida (Kolozs m.) és a Belső Szolnokmegyei birtokok „szintén hasonló úton, módon és címen“ jutottak birtokukba. 1635 előtt nincs jelentékenyebb jövedelem. Ez évben jött Mikó Ferenc jelentékeny hagyománya Aug- 21-én gróf Kornis a bizottság nevében felszólította az unitáriusokat, hogy a dolgot békés megegyezéssel egyenlítsék ki. Ugyanezt tette a püspök is Kornis Péter és Horváth Márton káptalani levélkeresők által. A jegyzőkönyvben úgy van megörökítve ez a lépés, mint a gyengébb félnek adott előzékenység és engedmény. A püspök oklevelet, adománymegerősítő írást terjesztett be, melyek követeléseit alátámasztották. Az iskolának, az ifjúság részére gyűjtött dézma-kvártának és a boltoknak átadását kérte. Mikor a püspök írásai felolvastattak, a mieink habozni és ingadozni kezdettek s hajlandók voltak alkudozásokba bocsátkozni. De minthogy a bizottság az ajánlatokat keveselte, elhatározta, hogy mindkét fél a maga jogait és követeléseit támogató okmányokat terjessze be, hogy ezek alapján lehessen dönteni. Aug. 24-én beadják a választ, mely szerint a boltokat — számszerint 66-ot —, melyek nem megvetendő jövedelmet hajtanak, átengedik. Az iskolát is a plébánia szomszédságából eredő alkalmatlanságok kikerüléséért, de azon feltétellel, hogy az a felséghez beadott kérelmük értelmében a „teljes megváltás“ címe alatt legyen; míg ez nem történik meg, addig az átadás és kiürítés elhalasztandó és az ifjúság ott tűrendő. A dézmanegyed átengedése nem tartozik rájuk egészben, mert ez az ifjúság fenntartására és a közjóra nevelés hasznára adatott s attól nem veheti el más, mint akinél van nemcsak a vagyonunk, hanem az életünk feletti jog, az az Isten. A kolozsi főesperesnek nem tulajdon, hanem csak bérlési joga volt. Ha az iskolát átengedik, ezzel együtt megy a tized is, mert a dolog a terhével együtt jár. De a telek terhe nem az iskoláé, hanem az ifjúságnak adott királyi adomány, mely — nyilvánvaló — hogy az óvárból kivonuló ifjúságot követte. Éhez járul az, hogy a katholikusok követelését teljesítették, mikor Monostor falut 15000 írton visszaváltották. Végül, hogy ne vádolhassák őket azzal, hogy nehézségeket okoznak, a 6000 forinton vett nyomdát átengedik úgy, ha 2000 frtot visszafizetnek, hogy még
