Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
148 12. fejezet. Az óvári iskola elvétele. <1693 okt. 10.) 1683-ban a török sereg Bécs alatt vereséget szenvedett. A bécsi udvar elérkezettnek látta az időt, hogy Erdélyt hatalma alá hajtsa. 1684-ben Dunod jezsuita pátert Erdélybe küldik egy kész tervezettel, mely a két vallásnak, t. i. a katholikus és nem-katholikusoknak szabad vallásgyakorlatot igér. A páter kijelentette, hogy akár akarják, akár nem, a császár pártfogása alá veszi Erdélyt. 1685-ben Bethlen Miklós fejedelmi tanácsos kelet helyett már nyugat felé orientálódik s Lipót császárral titkos tárgyalások alapján készíti elő Erdély elszakadását a töröktől. A következő évben Lotharingiai Károly visszafoglalja Budavárát. Ugyanakkor formális tárgyalások folynak Erdély és Bécs között arról, hogy Erdély autonómiája biztosításával a Habsburgok alá kerüljön. 1687-ben a császár hadai téli szállásra Erdélybe vonulnak. A császár okt. 27-én ideiglenes egyességet kötött Apafival, mely a négy bevett vallás szabad gyakorlatát biztosította. A császár 1688-ban Caraffát küldötte Erdélybe, aki kivitte, hogy Apafi és a rendek minden feltétel nélkül hűségesküt tegyenek. Most azt kérte Erdély, hogy különállását, alkotmányát s a vallásszabadságot biztosítsák. De csak üres Ígéreteket, vagy kitérő válaszokat kapott. 1689-ben meghalt Apafi. A török Tökölyt tette Erdély fejedelmévé, aki beütött Erdélybe, Heissler császári tábornokot megverte s a bécsi terveket megzavarta. Ekkor adták ki 1690 okt. 16-án a diplomát,1 melynek a vallásügyet érintő főbb pontjai ezek: 1. A bevett vallásoknak, templomoknak, iskoláknak ügyében semmi sem másíttatik meg. A r. katholikusok Kolozsvárt saját költségükön templomot építhetnek, Gyulafehérvárt a kisebb templomot újra felépíthetik; ahol kevesen vannak és jövevények, magánlag, ha sokan vannak, vallásuk nyilvános gyakorlatával és templomépítés jogával bírjanak, mint a bevett más vallások, ha t. i. számra nézve erősebbek. 2. Az Approbata és Compilata Constitutiot, Verbőczi Hármaskönyvét sérthetlenül megtartandóknak nyilvánítja. A hiva talnokok és a kormányzó valláskülönbség nélkül a haza fiaiból vétetnek. Felállíttatik a főkormányszék és a királyi tábla, melyeknek tagjai közül legalább 3—3 mindig r. katholikus s egyik itélőmester is. 1 Szász Károly: Sylloge tractatuum, Kolozsvár, 1833.
