Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
123 eléjövén, többször őket, noha Nagyságod reájok eléggé izengete s a magok rendén levők által is inteté, elé nem veheték“. A theologiában „igen forgottlanok“, minden okoskodásuk „inkább csak természeti ratiokból állott“ s a ref. minden feleletére „csak azon bakot nyúzták“ s nehány „szavukat a másikkal nyakon csapták“. Azt vitatták, hogy a Krisztus az isteni cselekedetekben az atya mellett „csak eszközi ok légyen“. Oly igen megszorongatá Bisterfeldius uram őket, „hogy magokat sokakból nem expediálhatták, hanem ingenue megvallották, hogy ők azokról nem elmélkedtenek volt“. A disputáció előtt tartott prédikáció indította Gelejit a Titok titka megírására. így mondja el ezt a vitát Geleji. A Fasc. írója is megemlékszik róla (Fase. I. 217.) s hozzáteszi, hogy a rektor és lektor „sat laudabiliter se in opponendo gesserunt“. Nem lehetett nagy kedvük a vitatkozásra, hisz még élénken emlékezhettek Csanádi esetére, akit 1618-ban alig tudott megmenteni a kemény büntetéstől a fejedelemnek előre kiadott biztosító levele. Kolozsvárt, „az unitáriusok hegyen épített városa“, (Pokoly) lassanként a református lakosságnak a beköltözések, átállások, térítgetések következtében való megszaporodásával elveszítette unitárius jellegét s II. Rákóczi uralkodása vége felé már „túlnyomóiéig református színezetűvé vált.“ (Pokoly 2, 148). A reformátusok 1655-ben az unitáriusokat az I. Rákóczival kötött egyesség megszegésével vádolták. Ezek meg lévén félemlítve, nem akarták az ügyet perre vinni, hanem a fejedelem kegyelmére bízták. így jött létre 1655 márc■ 8-án egy egyesség, mely a város igazgatását fele-fele arányban az unitáriusok és reformátusok között megosztja. Az egyezség pontjai: 1. Ezután a kihaló unitárius százférfiak helyett reformátust választanak, mig számuk 50-re megy, de addig is a 25 ref. szavazatának jogereje annyi lesz, mint a 75 unitáriusénak. 2. A következő választáskor 6 unitárius és 6 ref. szenátor választatik. 3. A fő- és királybiróság felváltva megy a két felekezet között. 4. Mindkét vallásúaknál egyik évben a főbíró magyar, másikban szász. 5. így változzék a jegyzői tiszt. 6. Az alsóbb hivatalokban is egyenlő joguak legyenek, a céhmesterséget is egyenlően viseljék. 7. Temetésnél, keresztelésnél az unitáriusok ne avatkozzanak a reformátusok dolgaiba s vallásos ügyeik igazgatásától tartózkodjanak. 8. Ha valakinek panasza van, terjessze elő mindkét vallás képviselői előtt. (Jakab E. Kolozsvár tört. II. 700.)
