Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
102 gáról a történelem folyamán ránk kényszerített christologiát, melyet az első kiadásban még „vonszolnunk“ kellett. A két kiadás között eltelt mintegy 60 esztendő alatt, mint az érett gyümölcs, magától lehullott fájáról. Az első kiadás (38. kérdés) beszél még — igaz, hogy nem a szerző állítása és meggyőződéseként — angyalokról és ördögökről, melyekről való hit keletkezését úgy magyarázza, bogy az ember látta, hogy a teremtmények láncolatában nincs ugrás, de másfelől látta az Isten és ember között való roppant nagy űrt s így rájöhetett ezeknek, mint az embereknél tökéletesebb lényeknek eszméjére. Tehát magyarázás óvatos megpróbálása állásfoglalás nélkül. Még nem tud szakítani e fogalmakkal, de a 10. kiadásból teljesen hiányzik. Az első kiadásban arra a kérdésre: Mit értesz ezen: Hiszek a Jézus Krisztusban, így felel: „Jézus Krisztust, mint az Istennek szent fiát az Isten által megígért Messiásnak lenni megismerem.“ Ez az utolsóból kimaradt s a feleletből csak annyi maradt meg, hogy az úr Jézus az Istennek legnagyobb prófétája s az ő tudománya a legbiztosabb út Isten igaz megismerésére. (58.) És kimaradt a 68. feleletből is Jézus Messiás voltáról való hit fejtegetése. Az 59. kérdés az első kiadás szerint ez: Mit tanít a szentírás Jézus Krisztus születéséről ? Azt, hogy ő a szentlélek ereje által Máriától született.“ A 10. kiadás szerint: Mit tudunk a Jézus Krisztus születését illetőleg ? A felelet: Azt, hogy „Máriától született Augustus római császár uralkodása alatt; atyja József názáreti ácsmester volt, mindketten szegénysorsu zsidó szülők gyermekei. Figyeljük meg az első kiadás kérdését („mit tanít a szentírás“) és a tizedik öntudatos biztonságát („tudunk“) és a feleletben nyilvánuló lényeges különbséget: a szentlélek ereje által és az ácsmester apa által való születés különbségét. A 76. kérdés ez: Nem nevezi-e a szentirás Jézust Istennek is? A felelet igenlő. De a 10. kiadás kérdése már így hangzik: Nem nevezzük-e Jézust Istennek is? S erre a felelet kertelés nélkül ez: Jézust mi nem nevezzük Istennek, mivel tudjuk, hogy ő valóságos ember volt. A 77. kérdés: Mit értünk eszerint Jézus isteni nevezetén ? „Az ő méltóságát és minden emberek feletti hatalmát, nem pedig az ő örök istenségét, vagy az egy Istennel való ugyanazonosságát, mert tudjuk, hogy Jézus Krisztus valóságos ember volt.“ Ez a felelet még az 1854. évi káté fogalmaival és logikai míveleteivel bajlódik, melyek bűvöletétől nem tud szabadulni, melyekkel nem tud szakítani. De a 10. kiadásból ez a kérdés is, felelet is teljesen kimaradt, illetőleg ez helyettesíti: Miből tudjuk, hogy Jézus valóságos ember volt?
