Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
100 egyetlen út, melyen Isten igaz ismeretére juthatok. Jézus „a szentlélek ereje által“ Máriától született. Az „Istenfia“ név az ő „természetfeletti“ születését fejezi ki. A szentírás Jézust Istennek is nevezi, mert az Isten őt az általa alapított lelki ország urává és királyává tette. Jézus ugyan valóságos ember volt, de mégis abban különbözött más emberektől, hogy „szentiélektől fogantatott s benne bűn nem találtatott“. A hittan tanítása nagyjában egyezik ugyan a fennebbiekkel, de ebben természetfeletti fogantatásáról szó sem esik. Ember voltát ez is kiemeli, de hangsúlyozza, hogy tökéletes ember volt. Lényeges alkotó eleme volt az isteni erő vagy szentlélek, amely őt Istenhez hasonlóvá, „vele bizonyos tekintetben eggyé tette“. „Istenfia“ névjtt azt jelenti, hogy „Isten különös kegyében álló ember“. Egyszülött, jobban mondva „elsőszülött“ fia pedig, hogy ő ismerte fel legelőbb az Istent, mint Atyát, amiből szükségképen következik, hogy ő a mi közbenjárónk Isten és emberek között. A hittan feltárván így Jézus nagyságát és küldetését, nyíltan fölteszi a kérdést: kell-e őt imádni? Vagy elég, ha őt mindenek felett tiszteljük, szeretjük és példáját követjük? És felel: „Jézust legalább abban az értelemben, amint Istent szoktuk, imádni nem kell “ Azonban — teszi hozzá azonnal — annál nagyobb iránta tiszteletünk, „Az a tisztelet, melyet Jézus iránt lelkűnkben érzünk, nem h isonlítható más emberek iránti tisztelethez. Más emberek nevét nem elegyítjük imádságunkba, de Jézust gyakran felhozzuk, mint aki által ismerjük Istent atyánknak s többnyire az ő nevével zárjuk be könyörgésünket. Emellett Jézust tartjuk egyedüli példányképünknek ... Az ő nyomdokiba lépni, őt szeretni és követni — ebben áll a Jézus igaz tisztelete“. „A különbség közöttünk és Jézus között csak az, hogy ő Istennek elsőszülött fia, mert ő ismerte fel legelőbb az Istent mint atyát, ebből szükségképen következik, hogy ő a mi közbenjárónk Isten és emberek között; vagyis ő ismertette meg velünk azt a viszonyt, amely van Isten és emberek között.“ íme tehát 115 esztendőnek kellett eltelni a Summa után, hogy szimbolikus könyveinkből is kimaradjon a Jézus imádásának tana, amelyet már régen nem hittünk, de eszélyességből vallanunk kellett s amelyet Kriza olyan súlyos lelkiismereti teherként vonszolt már a hatvanas évek körül a lelkén. Sőt többnek, mert a hittan első kiadása nem az E. K. Tanács jóváhagyásával jelent meg. Ez a jóváhagyás csak a könyv második kiadására került rá 1930-ban. Szent-Ábrahámi Summája is, Ferencz József kátéja is tanítja még Jézus természetfeletti fogantatását. Ebből az a téves és az unitárizmus sarkalatos hitcikkét, a christologiát támadó
