Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
99 egyező. A káté szerint a vallás „Istennek megismerése". A hittan szerint Isten lényének meghatározása lehetetlen, mert „róla nem szerezhetünk magunknak közvetlen ismeretet“. Egyező azonban annyiban, hogy egységét, tökéletességét egészen a Leibniz szellemében a logika alapelveivel támasztja alá itt is, amott is. Az Isten legfőbb valóság lévén, ilyen egynél több nem gondolható. A tökéletesség fogalma minden további fejlődést kizár s épen azért az Istenen kívül senkinek másnak nem tulajdonítható; neki pedig, mint legtökéletesebb valóságnak, mindent tulajdonítanunk kell, ami nélkül tökéletesség nem gondolható. Ferencz József tehát nem lelkét megrázó élményeken és érzelmeken, hanem az ész segítségével a gondolkodás logikai műveletein át jut el az Isten fogalmához. Nem hittel vallja az Isten létét, hanem logikai míveleteken át jut valóságához. A hittannak az Istenről szóló utolsó fejezetében így összegez: „Ezekben a szentírás és józan eszünk segítségével megismertük azt, hogy van Isten, aki egyetlen egy“. Buzgón sorakoztatja fel az Isten létét bizonyító érveket, melyeket Gálfi és Vári kihagynak a második kiadásból. Pedig Kant óta tudjuk, hogy a tiszta ész nem az Isten létéhez, csupán antinómiákhoz vezet s csak a gyakorlati ész követelményei támogatják az Isten hitet. Kátéját 1864-ben írja, hittanát azután, a 60-as évek végén. Nincs összhang a két felfogás között. Ha az Istenhez való viszony, az Istentől való függés érzéséből indul ki, mind mélyebbre hatol a kérdés lényegébe. Nincs más út e cél felé. A lélek mélyeibe, irracionális gyökeréig kell lehatolni. Onnan indulni ki. a tudattalan mélyeiből és homályából. Ahol van az őseredet, a dolgok alapja és kútfeje. Az Istenség eszméje, melyet a gondolkodás nem tud megfogni, csak a lélek titkon érez és óhajtva sejt. Amire Schleiermacher mutatott rá, utat mutatva a felvilágosodás racionálizmusának, hogy a józan ész és a supranaturálizmus zsákutcájából kimenekülhessen. Az Isten felséges lényét fogalmak rendszerébe, meghatározásokba belefoglalni nem lehet. Ferencz József is tudja, hogy a vallás alapja az érzelem. De ezt a helyes ajapot nem használja fel. Nem épít rá, hanem ott hagyja zápon. És teljesen a ráció síkjára helyezkedik. Hirdeti, hogy a vallásos hit valami belső, „kimagyarázhatatlan“ állapot s mégis mindent meg akar magyarázni, mindent érthetővé akar tenni, mindent meg akar okolni és érvekkel megtámogatni. Mert nála a legfőbb és megfelebbezhetetlen fórum az ész. A káté tanításai Jézusról óvatosak, leírók, megállapítok, nem foglalnak állást; a hittanéi bátrabbak, az unitárius álláspontot nyíltan kifejezők. A káté szerint azon, hogy hiszek a Jézus Krisztusban, azt kell érteni, hogy az ő tanítása az az 7*
