Varga Béla: Hit és vallás. (Tanulmányok) (Kolozsvár, 1948)
I. Bevezetés. A hittan jelentése
8 korban, valamint a meglett korban feltűnő vallásos megnyilatkozásokat, továbbá az egyes és a közösség életében felmerülő vallásos fogalmakat és képzeteket. Másfelől pedig Istent, mint ideát, mint fogalmat kutatja, ennek értelmét és jelentőségét próbálja megközelíteni. Figyelemmel kiséri ezért az Isten fogalmának kialakulását az egyes lelkében, valamint a népek és nemzetek életében. Fölteszi a kérdést, hogy vájjon van-e értelme és értéke a vallásnak az emberiség életében s ha van, miben áll? A vallásnak ebből az egyetemes és általános szempontból való vizsgálata a vallásbölcselet tárgya. Emellett van egy másik szempont, amelyből a hit és vallás kérdései tárgyalhatok, ez a szorosabb értelemben vett hittani szempont. Szorosabb értelműnek ez utóbbit azért nevezzük, mert a hittan elsősorban a keresztény hit tartalmával, a keresztény hitigazságok tárgyalásával foglalkozik. A hittan tulajdonképpen nem egyéb, mint a keresztény hitigazságok rendszere. Természetes dolog, hogy itt is lehet a tárgyalást minél egyetemesebb szempontból kezelni. Ezért lehet beszélni külön a keresztény hit bölcseletéről is. Az egész keresztény theologia a legtávolabbi időkig visszamenőleg át meg át van szőve filozófiai elemekkel egészen napjainkig, amikor azt tapasztaljuk, hogy mind a katolikus, mind a protestáns theologia állandóan felhasználja a bölcselet megállapításait s ezeket alkalmazza a kér. hit igazságainak megértésére és rendezésére. Erre a filozófiai álláspontra céloz Hermann Vilmos a XX. század egyik legkiválóbb theologusa, amikor azt mondja, hogy a dogmatika feladata a keresztény vallásban levő általános érvényűt felmutatni s ennek alapján kialakítani a tiszta normativ tant. Ámde mi az, hogy általános érvényű ? A különböző theologiai rendszerek, más és más szempontból vizsgálva a kérdést, különböző módon keresik és találják meg a kereszténység általános érvényű igazságait. Az egyik erre, a másik arra helyezi a fősúlyt. így a hittan mind szűkebb és szűkebb korlátok közé szorul és felekezetivé válik. A történelem tényleg azt bizonyítja, hogy a hittan, vagy dogmatika mindig felekezeti jellegű volt. így beszélhetünk katolikus, lutheránus, református vagy unitárius hittanról, vagy dogmatikáról. A hittanban mindig a keresztény hitigazságok rendszerének egy sajátos konstrukciójával találkozunk. A hittan elsősorban felekezeti tudomány, szemben a vallásbölcselettel, mely nem felekezeti, nem is pusztán keresztény, hanem a vallásos hit egyetemes emberi megnyilatkozásain felépülő tudomány.
