Varga Béla: Hit és vallás. (Tanulmányok) (Kolozsvár, 1948)
I. Bevezetés. A hittan jelentése
9 A hittan álláspontja a keresztény theologiában gyökerezik s attól függ, hogy valaki ebben milyen álláspontot foglal el. A filozófiai szempont itt nem uralkodó, hanem a keresztény theologiai álláspont igazolásának eszközéül szolgál. A hittan a keresztény hitről való tudásunk rendszeres kifejezője. 2. §. A „Hittan“ és „Dogmatika“. Az előbbiekben felváltva használtuk a hittan és dogmatika fogalmát. Szükséges, hogy ennek értelmét világosan lássuk. Schleiermacher, akitől kezdve számíthatjuk a hittan (Glaubenslehre) elnevezést, felváltva használja a két kifejezést, t. i. a hittan és dogmatika kifejezéseket. A két elnevezés kezdetben egyjelentésű volt, ma is vannak olyanok, akik semmi különbséget nem látnak a két elnevezés között. Rade az ő „Glaubenslehre“-jében, amelynek első kötete 1924-ben jelent meg, azt mondja, hogy ö a hittan-nevet használja, mert ez német szó, mert érthető, mert közvetlenebb, melegebb és megszokottabb. Hermann Vilmosnak posthumus műve 1925-ből a „Dogmatika“ nevet viseli. Azonban Rade, aki e műhöz előszót írt, megjegyzi, hogy a Hermann-féle dogmatikára éppen úgy ráillik a hittan elnevezés is. Horst István 1928-ban megjelent műve szintén a hittan nevet viseli, mely alá alcímnek mindjárt oda van téve „az evangélikus hit és annak világnézete“. Általában a legtöbb helyen, akár a dogmatika, akár a hittan nevet használják, mindjárt a címlapon ki van tüntetve, hogy melyik felekezet hittanáról, vagy dogmatikájáról van szó. Ez is igazolja azt a megállapításunkat, hogy a hittan mindig a keresztény theologia igazságainak speciális egyházi, vagy felekezeti szempontból való tárgyalása. Mélyebb megkülönböztetést kiván tenni a két elnevezés között Tavaszy Sándor: Református Keresztyén Dogmatika című 1932-ben megjelent művében, ahol a 14. oldalon a következőket találjuk: „A különbség mindenekelőtt abban áll, hogy a „hittan“ név magában rejt egy subjektiv mozzanatok a „dogmatika“ név pedig egy objektiv mozzanatot. E két mozzanat pedig az evangéliumi kereszténység subjektiv és objektiv aspectusaira néz, ennélfogva a két név két elvi magatartást és két programmot foglal magában. A „hittan" elnevezés involválja azt a meggyőződést, hogy az evangélium csupa subjektiv élmények és tapasztalatok summája; a „dogmatika“ elnevezés az evangélium objektiv oldalára, a kijelentésre néz s magában foglalja, hogy az evangélium örökérvényű tények, igazságok summája. A hittan elnevezést mellőzzük, úgymond, mert magában rejti azt a kisértést,
