Varga Béla: Hit és vallás. (Tanulmányok) (Kolozsvár, 1948)
II. Az unitárius hittan főbb pontjai
85 mindnyájunkban állandóan működő folyamat, amikor törekszünk Isten felé. Ez a folyamat sohasem lehet befejezett, mert örökös közeledés Istenhez. Ezért a megváltás folyamatába belekapcsolódik egyfelől a fejlődés gondolata, másfelől pedig határai kitolódnak az örökkévalóságba s ebben áll eschatológiai jelentősége. A keresztény megváltás ezek szerint Isten kegyelmének és bűnbocsátó szeretetének, valamint az ember Isten felé törekvésének szálaiból tevődik össze. Jézus megváltó, mert Ő adott tökéletes példát arra, hogy higyjünk Isten szeretetében és kegyelmében és arra, hogy mikép lehet az életet úgy megélni, hogy az isteni tökéle; tesség irányában haladjon. Jézus élete és tanítása, az Ő szelleme hozzásegített minket a megváltáshoz, ha aszerint élünk és cselekszünk. Ennyiben a Jézussal való foglalkozás, az Ő szellemében való élet a leghathatósabb erőforrás lehet számunkra Isten kegyelmének és bűnbocsátó szeretetének megnyerésében. 14. A bűnbocsánat. Szentábrahámi: Summa Universae Theologiae Christianaesecundum unitarios c. munkája 178. oldalán a bűnökről szóló fejezetében a következőket mondja: A bűn az isteni törvénynek áthágása. Ennek alaki mibenléte az, hogy az értelemből és az akarat szabadságából származzék, mert másképen nem lenne büntetésreméltó. Jóllehet, az emberek néha az indulatoktól elragadtatva elvakulnak és azt szeretik, amit józanabb megitéléssel helytelenítenek, de azért egyik sem történik az akaratnak valamelyes beleegyezése nélkül. Ha az erkölcsi törvényt úgy tekintjük, mint Isten törvényét, akkor Szentábraháminak előbb idézett definíciója a bűnről igy alakul: Bűn az erkölcsi törvény áthágása, aminek következtében szembekerülünk Istennel. Erkölcsi magatartásunk elválaszthatatlan Istennel szemben tanúsított magatartásunktól. A hivő ember számára vallásosnak lenni és az erkölcsi törvényt tisztelni és engedelmeskedni azoknak, egymásból következik. Nem jelent a kettő épen egyet, mert a vallásos hit tartalmaz olyan elemeket, amelyek a pusztán erkölcsi magatartásában nincsenek meg. Egyiket a másik nélkül elgondolni azonban nem lehet. Ennek örök példája Jézus, akinek élete e kettő (hit és erkölcs) tökéletes összhangját mutatja. A bűn elkövetésének ismertetőjele a lelkiimeret nyug-
