Varga Béla: Hit és vallás. (Tanulmányok) (Kolozsvár, 1948)

II. Az unitárius hittan főbb pontjai

67 10. Jézus Krisztusról való felfogásunk általában. Keresztény hittanokban Jézus Krisztusról szóló rész középponti helyet foglal el úgy, hogy az egész felfogás nem annyira theocentrikus, mint krisztocentrikus. Nem annyira theologia (Istenről szóló tan), mint krisztologia (Krisztusról szóló tan). Az unitárius felfogás ettől eltér. A mi hittanunk theocentrikus. Mindazonáltal a Jézusról szóló rész a mi hit­tanunknak is legfontosabb fejezete, mert Istenről való tudá­sunknak és hitünknek Jézus a legfőbb forrása. Előttünk Jézus úgy áll mint ember ; a bibliában, különösen Pál apostolnál ehhez az ember-Jézushoz szorosan hozzátapad a krisztus­fogalom, amely Jézus konkrét, történeti, emberi lényének elvont, tapasztalaton túli eszménye. A hivatalos keresztény­ségben ez az utóbbi fogalom központi jelentőségűvé lett. Unitárius felfogás szerint tehát Jézus történelmi alak, ember, aki élt abban az időben és azok között a körülmé­nyek között, amelyek az evangéliumokból s a róla szóló más tudósításokból meglehetősen ismeretesek. Némelyek szeretik használni azt a kifejezést, hogy Jézus közönséges ember volt. Ha ez a szerencsésnek épen nem mondható kifejezés azt akarja hangsúlyozni, hogy Jézus apától és anyától született, époly mindennapi körülmények között növekedett, mint más ember, tehát átment sok mindenen és végigcsinált sokmindent, amiken átmennek más emberek is, akkor a fenti kifejezés használható, azonban teljesen feles­leges, mert ha egyszer azt mondjuk, hogy Jézus ember volt, ebben minden benne van. Fölösleges tehát a „közönséges“ szót használni, mert ennek olyan etikai árnyalatú értelme is lehet, amely Jézusra nem alkalmazható. Épilyen kifogás alá eshetik az a kifejezés, hogy Jézus épen olyan ember volt, mint más. Mindezek teljesen feleslegesek s az unitá­­rizmus dogmai eltérésének és különállásának akarnak nyo­­matékot adni, azonban többet mondanak, mint ami feltétlenül szükséges. Másik dolog, amire figyelmet kell fordítani, a következő: a történeti felfogás, amely Jézust embernek, történelmi sze­mélynek tekinti, könnyen hajlik arra, hogy a történetiség kategóriáját Jézus prófétai küldetésének és ezen a téren vég­zett munkájának értékelésénél teljesen kimerítőnek állítja, azt mondván, hogy egyik volt a sok közül, akiket Isten a történelem folyamán elhívott arra, hogy az emberiséget megjobbitsák, valláserkölcsi tudatát felébresszék. Ez az

Next

/
Thumbnails
Contents