Varga Béla: Hit és vallás. (Tanulmányok) (Kolozsvár, 1948)
II. Az unitárius hittan főbb pontjai
46 4. Az Isten lélek. Nem szándékunk felsorolni mindazokat a vonásokat, amelyeket Isten fogalmának megértetésére általában fel szoktak sorolni. A legfontosabbat és a leglényegesebbet kívánjuk kiemelni s ez az, hogy az Isten lélek. Találóbb és hivebb meghatározást adni Istenről, mint ez, nem lehet. János evangéliumának ez a kifejezése mindent magában foglal. Igaz, hogy a lélek fogalmával sem vagyunk teljesen tisztában, de ismerjük működését, a magunk és mások, az emberiség életéből. A szellemiség a legnagyobb, a legmagasabb, amit az ember elgondolni képes. Maga ez az elgondolás már a szellem munkája s ha tagadnék a szellem létezését, akkor megtagadnék magunkat és mindent a világon. Ennek a tagadásnak is előfeltétele maga a szellem s minél erősebb tagadásunk, annál súlyosabb érv ez a szellemiség munkája mellett. Maga a tagadás is a szellem szülötte. Hogy valami lélek, szellem, még hiányos megjelölés, ha nem mondjuk meg közelebbről, hogy mi a tartalma, melyek azok a célok és eredmények, amelyeket meg akar valósítani. Ha az isteni szellemet közelebbről akarjuk megvilágítani, akkor három olyan jelzőt említünk meg, amely alapul szolgál minden általában felsorolt isteni tulajdonság számára. Ez a három a következő: Isten tökéletes, szent és jó. Mikor azt állítjuk, hogy tökéletes szellem, ez azt jelenti, hogy lényege a szellemnek keveretlen tisztaságú befejezett megvalósulása. A szellem a maga tökéletességében nem valósulhat meg, csak egyedül Istenben. A szellem megvalósulhat az emberben, de sohasem tökéletes tisztaságában, hanem idegen vonásokkal vegyülve. Emberről azt állítani, hogy tökéletes szellem, olyan állítás, amely túl van az emberség határain. Tökéletes szellem csak Isten lehet. Az, amit szellemen értünk, kizárólag Istenen valósul meg a maga teljességében. Ennél találóbb magasabbrendű elgondolásunk Istenről nincs és nem is lehet. Ä bibliai kijelentés is erre tanít. A szentség és a jóság közelebbről is meghatározzák ennek a tökéletes szellemiségnek a tartalmát. A szent és a szentség nagyon régi jelzője Istennek. Hogy mit jelent, nehéz körülírni. Az újabb értékelmélet úgy próbálta magyarázni, hogy az összes többi értékek foglalatja. Újabban Otto Rudolf vette boncolás alá s nagyjában a következő eredményre jutott. A szentséges (szent) egészen sajátos, kizárólag csak
