Varga Béla: Hit és vallás. (Tanulmányok) (Kolozsvár, 1948)
II. Az unitárius hittan főbb pontjai
45 Az ökonómiai trinitásnak azonban, amelyet ma Schleiermachertől kezdve a legtöbb theologus (de Wette, Schweitzer, Hase, Lipsius, Ritschl, J. Kaftan, Häring, Kirn, Reischei) vallanak, amint Horst István mondja (Dogmatik, 244. 1.) az a gyöngéje, hogy tulajdonképpen nem is trinitás, mert a három személynek Isten egységében való összefüggését, illetve azok önnállóságát megkerüli és semmi gondot sem fordít a trinitásnak ezen metafizikai kérdéseire. A trinitásnak ez az ökonómiai felfogása tulajdonképpen a keresztény hitigazságok rendszerét egységbe foglaló elv a keresztény hittan összege. Itt a szentháromság feloldódik s a keresztény hit tartalmának megvalósulási lehetőségeiről van már szó, amely szinte fölöslegessé teszi a régi dogmát. Rade az ökonómiai szentháromságot szükségesnek mondja, mert — úgymond — nem térhetünk vissza sem Izrael monotheismusához, sem pedig az izlám monotheismusához. A szentháromságban a keresztény istenfogalom gazdagságát látja, amelyről nem lehet lemondanunk. Ezzel szemben elfogadjuk azt az álláspontot, hogy az ökonómiai szentháromság már nem a valódi, az eredeti, hanem annak halvány reminiscenciája. Amiért a szentháromság dogmáját nem fogadjuk el, azért nem kell megtagadnunk a kijelentést, sőt a kijelentés akkor nyer szint és értelmet, ha az ember-Jézus tolmácsolja. Készséggel valljuk Isten munkájának az ökonómiáját, amely szerint ő a Jézus által tett kijelentésében és a szentlélek soha meg nem szűnő munkája folytán tette és teszi ismeretessé akaratát. Ehhez azonban a szentháromság dogmájának semmi köze. Az ökonómiai szentháromság csak kifejezésmódjaiban emlékeztet a régi dogmára s mint ilyen, nincs ellentétben az unitárius keresztény vallásos felfogással. Isten, Jézus, szentlélek nélkül nincs kereszténység. Mind a három a biblián alapszik. Jézus történeti személy, a szentlélek pedig Isten lelkének tevékeny ereje mibennünk. Nem külön személy, hanem Isten személyének lényeges megnyilatkozása. A keresztény vallás az ökonómiai szentháromságban feleslegessé teszi a szentháromság dogmáját magát. Az ökonómiai álláspont hatalmas lépés az unitárius gondolat irányába s alkalmas arra, hogy feledésbe burkolja a régi metafizikai felfogást. Az unitárius hittan múltja tulajdonképpen a szentháromság dogmájának megdöntésére van összpontosítva s ebbe annyira beleélte magát, hogy a keresztény hittan más tantételének a következményeit nem volt ideje kellőképpen a maga felfogásához alkalmazni és Kellő módon megvilágítani.
