Varga Béla: Hit és vallás. (Tanulmányok) (Kolozsvár, 1948)
II. Az unitárius hittan főbb pontjai
44 önkifejlődésének útját jelző folyamat, amelynek értelmében az absolutum a fiúban és a szellemben nyilatkozik meg. Hermann Vilmos dogmatikájában (v. ö. 102. oldal) következő megjegyzést teszi: az egyháznak a szentháromság tana abból a gondolatból indult ki, hogy Istennek a lényegén alapszik az ő háromféle módon való megnyilatkozása. Mindazok a kísérletek azonban, amelyek az egy Istennek ezt a háromféle megnyilatkozását akarják magyarázni, Szent Ágostontól elkezdve a legújabb időkig inkább elhomályosították, minthogy megvilágosították a trinitás gondolatát. Már maga Szent Ágoston beismeri a magyarázatok hiábavalóságát, amikor kijelenti, hogy a személyek a trinitásban valami mást jelentenek, mint amit mi értünk alatta. Tehát nem három isteni személyt jelölnek. Az ő háromságtana a következő szavakban van kifejezve: In hac trinitate nihil prius aut posterius, nihil maius aut minus, séd totae personae coeternae sibi sunt et coaequales. Ez a tan mindig magában hordotta azt a veszélyt, hogy a monotheimust felbontja részeire. A trinitás tanának Hermann szerint tulajdonképpen az a jelentősége, hogy előttünk Isten kimeríthetetlen örökkévaló titoknak tűnjék fel. Isten a trinitás elmélete nélkül is kimeríthetetlen és örökkévaló titok. Schleiermacher kezdeményezése folytán jelentékeny változáson megy át ez a tan. Ezt a változást úgy lehet jellemezni, hogy a theologiai gondolkozás a trinitás metafizikai fogalmáról áttér az úgynevezett ökonómiai háromság fogalmára. ökonómia görög szó, amely háztartást, kormányzást, rendet jelent. Ebben az esetben arra utal, hogy Isten mimódon osztja be és hajtja végre a maga munkáját a kijelentés útján a szentlélek ereje által. A szentháromság ökonómiai felfogásának célja az, hogy megszabadítsa a metafizikától s több és mélyebb tartalommal töltse meg. A spekulativ hajlam csökkenése, a történeti Jézus alakjának növekedő jelentősége s különösen Ritschlnek a metafizika ellen folytatott elszánt küzdelme érlelték meg az ökonómiai szentháromság gondolatát, amelyben már nem Isten három személyének egymáshoz való viszonyáról van szó, hanem Istennek Jézus által történt történelmi kijelentéséről és a szentlélek útján ma is végzett munkájáról. Ez a felfogás hangsúlyozza, hogy a kijelentés és a szentlélek munkája az, amely az embert Isten megismeréséhez és szentségéhez felemeli. Jézus nem egy múló és felülmúlható, hanem egyetlen és tökéletes kijelentése Istennek s az igaz hit által Istennel való valóságos szellemi közösségbe kerülünk vele a szentlélek útján.
