Varga Béla: Hit és vallás. (Tanulmányok) (Kolozsvár, 1948)
I. Bevezetés. A hittan jelentése
28 Jézusnak a fentiekben is mutatkozó, de egész életén és minden tanításán áthatoló tiszta és érintetlen lelki kereszténysége már az első századokban átalakul dogmai, vagyis ontológiai kereszténységgé s ez a két irányzat állandóan nyomon követi egymást. Ennek folytán a lelki kereszténység, amelynek kiindulása és végcélja Isten, mint a lélek egyedül tökéletes hordozója s így minden értékek őrizője, háttérbe szorul és olyan dogmai konstrukcióval bővül meg, amely a kereszténységnek éppen ezt a szellemi tartalmát érinti legközelebbről. Miben áll ez ? A dogma kereszténysége a bűn fogalmán és Jézus megváltó művén alapul s amint Pál apostolnál felfejlődik, a következő részekből áll: 1. Isten szigorú bíró és Atya. 2 Jézus az ő fia ontológiai értelemben. 3. Az ember bűnössége Ádám bűnesete miatt (eredendő bűn). 4. Az ember tehetetlensége az elégtételre, amellyel tartozik Istennek azért, hogy Ádám bűne következtében őt megbántotta. 5. Jézus engesztelő áldozata, amellyel feláldozza magát azért, hogy az emberiséget ettől az eredendő bűntől megszabadítsa és Istennel kibékítse. 6. Azért szükséges a részesülés a keresztségben és 7. hit mindezekben. íme, ezek a kérdések sorakoznak fel a keresztény dogmában. Arra a kérdésre, hogyan igazolunk meg, Jézus azt feleli: Ha szeretjük Istent, a felebarátunkat, mint önmagunkat Pál apostol azonban ugyancsak erre a kérdésre már azt a feleletet adja: ha hiszünk Jézus vérének váltságában. A megváltás dogmája abból indul ki, hogy az emberiség teljesen megromlott Ádám bűne következtében s igy jóravaló képességét elveszítette. Isten ezért az emberiségre megharagudott. Szükség volt valakire, aki az emberiséget megváltsa bűnösségéből s Istenhez visszavezeti. Ez a megváltó azonban nem lehetett tisztán ember a dogmai felfogás szerint, hanem valaki olyan, aki ember is és Isten is. Ez a megváltó Jézus, illetve Krisztus, Istennek csodálatos módon újszülött fia, akit Isten éppen azért küldött, hogy a világot megváltsa. Krisztus a megváltásban újjászületett emberiség első képviselője, akinek az a feladata, hogy megjavítsa azt, amit előtte Ádám elrontott. Amint az első Ádám a maga bűnének súlyát az egész emberiségre átörökítette, éppen úgy veszi le ezt a terhet az emberiség válláról Krisztus, a második Ádám. Hogyan végzi el ezt a művet Jézus, illetve Krisztus? Úgy, hogy feláldozza magát az emberiség bűnösségéért, meghal mindnyájunkért, hogy Istent ismét kibékítse az emberiséggel. Krisztusnak ez a tette az u. n. helyettes elégtétel, ami azt
