Varga Béla: Hit és vallás. (Tanulmányok) (Kolozsvár, 1948)
I. Bevezetés. A hittan jelentése
16 nem az idő folyamán hozzátapadtak valamilyen formában és értelemben. Erre azt mondják némelyek, hogy az unitárizmusnak éppen az a fő jellemvonása, hogy nincs megkötve, hogy szabad teret enged az egyéni gondolkodásnak, nem állit korlátokat s igy egy általános keret éppen elegendő arra, hogy megmutassa az utat, melyen haladnia kell. Nem ajánlatos — mondják — merev formák közé elzárkózni, mert a haladás úgyis mindent kivethet sarkából s mert az unitárizmus nem egyéb, mint a folytonos és örökös felvilágosodás, igazságkeresés módszere. A szabadelvűség ilyen értelmezése talán angol vagy inkább amerikai hatás következtében fejlődött ki minálunk. Az angol és amerikai uuitárizmus klasszikus korát pedig Martineau, illetve Channing nevei jelzik. Ma már mindkét helyen: Angliában és Amerikában az újabb társadalmi eszmékkel való érintkezés következtében, a vallásos ideológiának egy újabb fejlődési processzusa van kibontakozóban, amelynek eredményeit csak akkor ajánlatos átvenni, ha helyességüket és életrevalóságukat illetőleg már kellő tapasztalattal rendelkezünk. Mindezzel kapcsolatosan le kell szögeznünk, hogy az unitárius keresztény vallásos világnézet elsősorban vallás, melynek hivatása az, hogy minden tekintetben megnyugtassa és betöltse a lelkek világát. Ezt a hivatást be kell teljesítenie, mert máskülönben nem lesz egyéb, mint a vallásos liberalizmus gondolattárának gyűjteménye. Egy vallás, melynek feladata az, hogy megnyugtassa és felemelje az emberi lelket, nem lehet sem pusztán módszer, sem tudományos világnézet, sem folytonos igazságkeresés és felvilágosítás, vagy bármi egyéb, hanem valami olyan, ami felvértezi az emberi lelket az élet támadásai ellen, ami megnyugvást és rendületlen hitet ad olyan értékekben, „amelyek nem e világból valók“. Nagyon helyesen jegyzi meg Rade (Glaubenslehre 10. 1), hogy nemcsak a theologiának, hanem más tudományoknak is megvan a maguk dogmatikája, amihez mi azt kívánjuk hozzátenni, hogy a vallásos liberalizmusnak is megvan a magáé, azonban ez még nem üdvözít és nem edzi meg a lelket az élet feladatainak sikeres megoldására, az örökkévaló isteni értékek keresésére és a bennük való elmélyedésre. A másik, ami szintén igen fontos és kiemelendő az. hogy az unitárius vallásnak történelmileg és ténylegesen az evangélium az alapja. Hitének igazságai Jézus tanításában gyökereznek. Lelki megnyugvását, vallásos kielégülését Jézus eszméiben találja meg. Eí az alap, minden egyéb csak függelék, corollarium. Ami az unitáriusnak az evangéliummal
