Dávid Ferenc: Dávid Ferenc értekezése a kettő Istenségről. De Dualitate (Kolozsvár, 1943)

mit a másik párt bizonygat. És minthogy az írásokban ellenkező értelmű mondások is találhatók, vájjon nem kell-e a harcoló felek közt kiengesztelődést hozni létre és olyan magyarázatot keresni, amely az egész szentírás alapjával megegyezik; hogy ez nyilvánvalóvá lehessen, vegyük a jelen tételt. A szentírás sok helyt állítja, hogy Krisztus uralkodik és neki mindenek alája vannak vetve. Hasonlóképpen, hogy az Istennek jobbján ül, hogy az egyház testének feje legyen. Nemkülönben más helyt, hogy örökre király lészen. I. Kor. 15. De világosan meg van mondva a 26. és 28. versben, hogy néki nincsenek még mindenek alája vetve. A zsid. írt levél 10. részében pedig, hogy űl az Istennek jobbján, nem azért, hogy uralkodjék, hanem, hogy várja, míg lábainak zsámo­lyául vettetnek az ő ellenségei. És a 4. fejezet 10. versében; Krisztus mennybemenetele és ott ülése nyugalomnak és a munkától való szünetelésnek (avagy elszánt várakozásnak) vétetik, nem pedig uralkodásnak, És Csel. 5. részben Péter Krisztus mennybemenetelét nem kormányzásnak, sem hata­lomnak és a mindenek fölött való uralkodásnak vette, ha­nem nyugalomnak és szünetelésnek. Mert Isten, aki meg­tart, megvált, meggyógyít, üdvözít, tud mindent, övéinek oldala mellett áll, őket igazgatja, ez az Isten olyan, hogy őt az egek egei be nem foghatják. Krisztusról pedig azt kell állítanunk, hogy őt a mindenek visszaállításának idejéig az egek befogadják. Ha ő most a mennyben van és gondja van mindenekre, miképpen uralkodhatik és viselhet gondot mindenekre az egy Atyaisten? Hogyan lehetséges, hogy ne ketten uralkod­janak? Miképpen lehet igaz Krisztusnak János ev. 17. részé­ben olvasható azon beszéde, hogy a mennybe menvén, nem ő fogja megtartani azokat, hanem kéri az ő Atyját, hogy viseljen gondot rájuk; tovább azt állítja, hogy nem fogja kérni az Atyát őérettök; ő segítségünkre lesz és mégsem lesz segítségünkre; így I. Kor. 15. r. 24. v.-ben: Aztán a vég, mikor átadja az országot Istennek és Atyának. Ezen ellenmondásokban nem a szavakat és betűket kell kutatni, mert hiszen tudjuk, mind igaz az, ami a szent bibliában van állítva, hanem kutatni kell az értelmet és az értelem átvitelt. Régi és nagyon is igaz mon­14

Next

/
Thumbnails
Contents