Magyarság és vallás (Budapest, 1942)

Dr. Kovács Lajos: Az újszövetség mai problémái és az unizárizmus

61

jedő alapossággal veszik a tudományos kutatás bonckése alá Jézus életét, különösen pedig nyilvános tanításainak időszakát. A kutatások célja, hogy a lehető legelevenebb és legrészletesebb fromában, összefüggő módon, időrendi sorrendben napvilágra jusson Jézusnak, az embernek élettörténete. Általános volt a meggyőződés, hogy ennek elérése nem lehetetlen feladat. Jézus élete volt a keret, melyen belül a Mester munkásságának és gondolkozásának minden kérdése megvitatásra került.

Ennek az időszaknak teológiai gondolkozásán Kant hatása érzik. Az ő szellemében vallja a 19. századbeli protestáns teológia, hogy „a gondolkozás nem képes a transzcedens világ valóságát felmutatni. A transzcendens világ vilósága nem az értelmen, hanem a hiten nyugszik. A hit pedig az erkölcsi életben nyilvánul meg s ennélfogva tartalma a gyakorlati erkölcsi értékítéletekben jelentkezik”. Kant szellemi nyomdokain haladva, Ritschl Albert német teológus rnedszeres teológiája középpontjává az Isten országa fogalmát helyezte. E fogalommal kapcsolatos elméletei főképpen az evangéliumok exegetikai kutatásait befolyásolták. Ritschl szerint Jézus életének célja az Isten országa, mely azoknak vallásos közössége, akik az igaz cselekedetek gyakorlása által egymáshoz vannak kapcsolva. Ennek az országnak, mely Jézusra épült, általános törvénye az Isten- és felebarát iránti szeretet. Az Isten országa a legfőbb jó és az Istenhez intézett imádság legfőbb tárgya. Az Isten országát Jézus alapította a földön munkatársai által. Ritschl hatása alatt áltlaánossá válik az az elmélet, mely sze-