Magyarság és vallás (Budapest, 1942)
Dr. Kovács Lajos: Az újszövetség mai problémái és az unizárizmus
62 rint az Isten országa azoknak erkölcsi közössége, akik által az Isten akarata a földön megnyilvánul. Jézus egy tanítványi kört alkot, hogy annak tagjai az eljövendő Isten országának részesei legyenek. Mint az Isten országának munkatársai, mint a Mesterükkel való bizalmas közösségben megnyilvánuló boldogság részesei, a tanítványok máris az Isten országában levőknek érzik magukat. Az Isten országa, mint a jelenben létező valóság a legmagasabb szellemi jó. El lehet érni emberi törekvéssel, a Jézus által hirdetett legmagasabb erkölcsi elveknek gyakorlatban való megvalósításával. Az Isten országa a jövőben van abban az értelemben, hogy a végső beteljesedésnek, Isten országa végleges megvalósításának egy nagyon közeli jövőben magának Istennek közbelépése által kell történnie. A 19. századbeli liberális teológia alaptétele tehát az, hogy Jézus tanításainak lényege erkölcstanában van lefektetve; az eszkatológia abban csupán másodrangú szerepet foglal el. — A liberális exegeták, akik az Isten országa immánens voltát hangsúlyozták, azokat a szövegeket, melyek az Isten országa eszkatológikus értelmét hirdették, egyszerűen az eslő keresztény gyülekezetek számlájára írták és későbbi betoldásnak minősítették. A 19. század végén és a 20-dik elején a szabadelvű teológiai kutatás nagy optimizmusa, hatalmas lendülete megtorpant. A liberális Jézus nagyszerűen megalkotott történelmi alakját kíméletlen támadások érik az ú. n. eszkatológiai iskola réséről. Ennek az iskolának fő képviselői, Weiss Jahannes és Schweitzer
