Magyarság és vallás (Budapest, 1942)
Simén Dániel: Unitárius lelkész az új világ küszöbén
51 lenebb kapitalista kizsákmányolásba s ebből a minden nyugati kultur értéket elsöpörni akaró bolsevizmusba csapott át. A vallási liberálizmus gyökerei a humanizmus koráig nyúlnak vissza s törzse a felvilágosodás korában kezd megizmosodni, amikoris a szabad gondolkozás béklyói lazulnak s a reformációt követő idők lelki begyepesedéséből egyéni kezdeményezések vagy csoport mozgalmak indulnak el a tisztább keresztény igazságok és egymás keresésére a kereszténység kebelében. Az unitárizmus a tiszta, keveretlen jézusi eszmékből ered, nem a XVI-.ik században keletkezik, amint mi magunk is helytelenül tanítjuk, hanem a Jézus tanításaiból. Sőt, nem az unitárizmus keletkezik a kereszténység kebelében, de az ú. n. történelmi kereszténység ülepedik rá az unitárius gondolatra, amikor Niceában törvénybeiktatja a Szentháromságot. A XVI-ik században fölébred, önmagára talál és diadalrajut a betemetett jézusi vagy evangéliumi kereszténység s az unitárius megfogalmazásban él tovább. Dávid Ferenc csak ilyen értelemben vallásalapító. Inkább fölfedezője Jézusnak és az Evangélium, tiszta szellemének, amit ő boldog izgalommal s martir lélekkel akar a világ tudomására hozni. A mélyreható különbség a vallási liberálizmus és unitárizmus között tehát itt keresendő: az eredetben, történelmi múltban és küldetésben. Míg a vallási liberálizmus felekezetközi marad, mert tagjai legtöbbször bent maradnak valamelyik keresztény felekezetben s míg csak bizonyos koreszmék hatása alatt, tehát időlegesen virágzik, addig az unitáriuzmus történelmi egyház keretében éli meg a
