Benczédi Pál: Az unitárius hitelvek kifejlődése (Kolozsvár, 1934)
A deézsi egyezkedéstől a 19. század közepéig
közt keletkezett müve. A Hétbeli mindennapokra ivattatott és sokféle szükségeinkhez alkalmaztatott imádságos könyv, melyben az imádságoknak előtte vadnak a szentirás szerint való régi egy igaz vallásról és keresztényi hütről és annak cikkelyeiről és a szent életről való üdvösséges elmélkedések. üzemi Fosztó IsfföSn s utánna Aranyosrákosi Székely Sándor is nagytudományunak mondja a szerzőt, Kanyaró ebben az értelemben irt róla nehány értékes tanulmányt,1 Nagy Dénes lelkész pedig közölte egy imádságát az Unitárius Szószékben (1930) de általában az unitárius irodalomban nem részesült olyan méltánylásban, mint amilyet megérdemelt volna a tragikus sorsú szerző, aki nemcsak teológus, hanem orvos is volt. Hogy a mii keletkezésekor unitárius körökben nagy megbecsülésben részesült, mutatja az a körülmény, hogy több példányban lemásolták. A székelykereszturi főgimnázium könyvtárában egy gyönyörű kéziratos példány van, amely a Jakab Elek-féle könyvtárnak éppen az első kötetét alkotja s amelyről Kanyaró a fönt emlitett értekezéseit irta, a kolozsvári kollégium könyvtárában pedig 7 darab ilyen másolat van s a régi papok könyvei között ki tudja, hogy még hány példány hever ismeretlenül s az idők és a gondatlanság hányat emésztett meg. Az utóbbiakból kettő gyönyörű, a nyomtatott betűkhöz hasonló Írással van lemásolva, a többi kevésbé szép iró másolata. A legkorábbi másolás 1685, a Pétsi János másolata, még egy a 17. századból való, a többi mind a 18. századból való másolások. Még pedig egy másolás 1743-ból Kilyéni Györgytől, a másik 1723-ból Tanka Györgytől, a másik 1778-ból ismeretlen másolótól, a többi másolásának ideje nem állapítható meg. Ami pedig a keletkezésének idejét illeti, arról a birtokunkban levő adatok alapján csak annyit mondhatunk, hogy 1661 előtt s 1650 után, mert Árkosi Benedeket a kolera 1661-ben ragadtad az élők sorából. A mint már a fönnebb idézett címből is látható, Árkosi Benedek müve nem egy szokásos racionalista hitvallás, vagy káté, hanem elmélkedés, Istenhez térés, az apostoli vallásról, a keresztényi hitnek cikkelyeiről és a szent életről. A szent életről való elmélkedéseit összekapcsolja a hitnek megvallásával és az ő hitének igazolásával. Van benne valami, ami Szeftt Ágostonra, a világ egyik legnagyobb vallásos gondolkozójára emlékeztet, midőn a hitvallást el-1 Kér. Magvető X k. 135, 206 1.- 63 -
