Benczédi Pál: Az unitárius hitelvek kifejlődése (Kolozsvár, 1934)
A lengyel unitáriusok hitvallása
A lengyel unitáriusok hitvallása. A lengyel antiírinitarizmus kifejlődésére a népnek szabad gondolkozásra való hajlandósága mellett különböző hatások gyakoroltak befolyást. Egyik befolyásoló erő még a régi waldensektől származik. A waldenseket ugyanis Franciaország üldözte s az üldözöttek közül többek kerestek és találtak menedéket Lengyelországban s oda is elvitték vallásos szent meggyőződésüket. A waldiaktól, mint később látni fogjuk, egy hitvallást is átvettek s a magok szempontjai szerint átalakítottak s amely „lengyel hitvallás“ néven nálunk is sokáig ismeretes volt és egyházi életünkben fontos szerepet töltött be. A lengyel szentháromságellenes irányzatra kiválóan fontos hatást gyakoroltak azok az olaszországi menekültek, akik a vicenzai társulatnak tagjai voltak és a szintén olaszországi származású Socinus Faustus. Blandrata György kiváló szerepet töltött be lengyel szentháromságellenes mozgalom megalakulásában, de az ő aránylag rövid lengyelországi időzése alatt még nem nyert határozott alakot a reformációnak ez a hajtása. A lengyel szentháromságellenes mozgalom különben négy csoportban fejlődött: A Farnovianisták, a Czeckowitzot követők, a Paulus Gergelyt követők és a Bodnneneanusok csoportjában.1 Ebben a sokfelé irányuló szellemi küzdelemben Socinus Faustusnak sikerült szellemi egységet teremteni, akinek teológiai felfogását általában elfogadták és egy kátéban, „a Rakowi Kátéban“ ki is adták. A lengyel sociniánismust képviselő munka tehát az úgynevezett Rakowi Káté, amelyet a Socinus Faustus töredék munkájából Schmaltz, 1 Ezen kérdéssel behatóan foglalkozik Dr. Borbély I. A mai unitárius hitelvek kialakulásának története cimii műviben. Minket most a részletek nem foglalkoztatnak.- 46 -
