Benczédi Pál: Az unitárius hitelvek kifejlődése (Kolozsvár, 1934)
Unitárius hitelvek Erdélyben Dávid Ferenc haláláig
hogy Krisztus most nem a mi istenünk, királyunk, s főpapunk, midőn ugyanott az mondatik: „Addig kell neki uralkodni, amig mindenek alája vettetnek.“ Hogy ez a „hitvallás" csonka, tulajdonképpen csak a Jézus imádásának a kérdésével foglalkozik, már első tekintetre látszik. Blandratának kiváló szerepe van az antirinitárizmus megindításában, de amint ő maga is bevallja, nem volt igazi teológus, nem is dolgozott ki teológiai rendszert. Ez a kényszerű szimbólum nem volt az az eszmei összetartó kapocs, aminek lennie kellett volna s igy az unitárius egyházban már a legkezdetén a meg nem értés csapása köszöntött be. Vagyis azaz állapot, hogy rákényszeritettek egy olyan hitvallást, amely nem töltötte be lelkűket és eltiltották attól a hitvallástól, amely szivük vágyát kielégítette. Már ez a körülmény elégséges volt arra, hogy a magyarországi hitrokonok elszakadjanak az erdélyiektől s ez elszakadás is egyik ok volt arra a többek között, hogy a szépen indult magyarországi unitárizmus megsemmisüljön. Az erdélyiek közül 16 pap nem irta alá azt a hitvallást, amely a lengyelektől jött a Dávid Ferenc nézetei cáfolására. Ezek közül a történelem feljegyezte a következő neveket: Pisztoris Máté, Udvarhelyi János és Erdődi András. Az alföldi papok közül pedig Karádi Pál temesvári püspök, Válaszuti György pécsi és Óvári Benedek simáridi prédikátor. Ez a nézetkülönbség elkeseredett belső harcra, gúnyolódásra vezetett. (Uzsoni-Fosztó i. m. Székely Sándor: Az unitárius vallás történetei Erdélyben, 82—83 lap. Kanyaró: Unitáriusok Magyarországon). Némely történetíró a Blandrata-féle hitvallást Sociniánus hitvallásnak mondja s általában úgy tünteti fel, hogy Dávid Ferenc elitéltetése után mindjárt a szociniánizmus lépett fel Erdélyben.1 Ez a felfogás alapos tévedésen alapszik. Nem minden fölfogás szociniánizmus, amely a Jézus istenségét és imádandó voltát hiszi. A szociniánizmus későbben fejlődött ki Lengyelországban s azzal a később kifejlődött szociniánizmussal, amint látni fogjuk, az unitárizmusnak komoly kapcsolata lesz egészen a legújabb időkig, de ekkor még nem volt a Socinus-féle tan sem teljesen kifejlődve sem pedig elfogadva. Blandrata és Socinus Faustus sem értettek teljesen egyet, mert Blandrata azt állította, hogy Jézust kell imádni, Socinus pedig azt, hogy lehet imádni. Sociunus Faustus tényleg Európa egyik elismert antitrinitárius i Prot. Szemle 10. évf., 1—8. füzet. — 28 —
