Benczédi Pál: Az unitárius hitelvek kifejlődése (Kolozsvár, 1934)

Unitárius hitelvek Erdélyben Dávid Ferenc haláláig

ki részletesen. Jellemző, hogy ámbár a szentiráshoz és az apostoli credo eredeti szövegéhez teljesen ragaszkodik, ellene mond ezen tételnek: Szállá alá poklokra. Itt már világosan megállapítható az unitárius vallásnak az a jellemző sajátsága, hogy az okos, bíráló értelmet használatba vette. Eddig az unitárizmus Erdélyben a fejlődés csodálatos képét mutatta. Igaza van Borsos Sebestyénnek, midőn azt mondja: Csak­nem az egész ország arra felé hajlik vala. János Zsigmondnak azonban 1571 március hó 14-én történt korai halála mindent meg­változtatott. Az utód Báthory István már nem unitárius, hanem buzgó katholikus és hogy még keservesebb legyen az unitáriusok sorsa, az unitárius fő urak a törökellenes és német barát politikának lesz­nek hivei, a kitűnő diplomata érzékkel megáldott Blandrata pedig megmarad a török politika mellett, megmarad udvari orvosnak a fejedelem teljes bizalmában, mig Dávid Ferencet megfosztják udvari papi méltóságától s ezzel elesik sok jövedelmétől. Dávid Ferenc élete ezután még súlyosabb küzdelem, mint azelőtt. Megfosztva baráti kapcsolatoktól, az udvar támaszától, csak a maga erejére és szent hivatására tekint s ahelyett, hogy a már eddig elért eredmények megtartásáért küzdene, bátran előre megy, nem gondolva arra, hogy azáltal óriási nagy veszedelemnek az előidézőjévé válik. Sokszor kell arra gondolnunk, hogy Dávid Ferenc ezen nehéz időben miért nem maradott meg a régi értékek mellett, a már meg­állapított igazságoknál, hogy azzal biztosítsa egyházának léteiét s miért ment tovább az egyházjavitás terén, midőn az csak veszedel­met hozott az ő számára. A felelete csak egy lehet s ez az, hogy ő az igazságnak őszinte és fanatikus hive volt. Többre becsülte ön­magát, a szent ügyet és embertársait, akiknek szolgálatában állott, minthogy mást mondjon, ami a meggyőződése. Amellett az is ve­zérelte, hogy az országgyűlés 1571-ben törvényesítette az ő vallá­sát s hogy ezen az utón haladva, őt és egyházát semmi veszedelem nem érheti. A veszedelem azonban éppen elég közel volt. A feje­delem nyíltan nem lépett föl az unitáriusok ellen, de föllépett Dávid Ferenc ellen és pedig az innovációs törvény alapján. Az Arianus Blandrata nem tudta követni Dávid Ferencet útjában és a két régi jó barát és fegyvertárs elválik egymástól, Dávid Ferenc Blandrata nélkül megy tovább a vallásjavitás utján, Blandrata pedig mindent elkövet, hogy Dávid Ferencet letéritse a további reformáció útjáról. — 23 —

Next

/
Thumbnails
Contents