Benczédi Pál: Az unitárius hitelvek kifejlődése (Kolozsvár, 1934)

Az amerikai unitárizmus

Az amerikai unitárizmus Az amerikai unitárizmusnak alig van valami összeköttetése az európai antitrinitárizmussal; itt-ott volt kezdetben némi európai import is, de az hamar elaludott s az amerikai unitárizmus tulajdon­képpen a kálvinizmusnak az ellenhatásaként jelent meg. A legelső hitvalló Freeman Jakab, akinek unitárizmusa abban állott, hogy a bostoni Kings’Chapel 1785-ben megujitotta a lithurgiáját s kihagyta a szentháromságra vonatkozó dolgokat. Ennél azonban sokkal na­gyobb jelentőségű volt három nagy unitárius apostolnak, Channing­­nek, Parkernek és Emersonnak a munkássága, mint amely munkás­ság nemcsak az amerikai, hanem a magyar unitárizmusra is be­folyást, még pedig jótékony befolyást gyakorolt. Channing Ellerőt Vilmos (1780—1842). Vallásos meggyőződé­sét a baltimorei beskéde (1819) tükrözi vissza, amelyben igazolja az unitárius vallásnak biblián és a józan észen alapuló voltát. Jézus Krisztusra vonatkozóan azt mondja, hogy Istenségét abban az érte­lemben elfogadja, miszerint „küldetése és hivatása isteni volt, isteni tekintéllyel szólott és az isteni tökélynek tiszta képmása volt. Isten lakozott benne, magát általa kijelentette... vele az ő lelkét mérték felett közölte... Midőn Jézust látjuk, benne a láthatatlan atyát lát­juk és ismerjük,... mikor Jézus eljött, Isten látogatta meg a világot... Krisztus szavaiban Istent halljuk beszélni: az ő csodáiban Istent látjuk működni... az ő életében és jellemében isten tisztaságának és szeretetének mocsoktalan képét látjuk.“ Krisztus istenségét tehát bizonyos biblikus színnel elfogadja s éppen ezért Szentábrahámitól nem vehetjük rossz néven, ha ő több, mint egy fél századdal ezt határozottabban megtette. A beszéd további részében az embernek jóravaló képességet, az Isten szeretetét s végül az unitárizmus je­lentőségét hangsúlyozza ki.1 Azonban Channingben nem szabad ugy-1 Channing E. V. Válogatott művei IV. k. 148—162 I. — 115 —

Next

/
Thumbnails
Contents