Benczédi Pál: Az unitárius hitelvek kifejlődése (Kolozsvár, 1934)

Az amerikai unitárizmus

nevezett hitvallást (eredőt) keresni. A megállapított hitvallás ellen a leghatározottabban tiltakozott. Szerinte a vallás egyesülés az Istennel, amit a következően fejez ki: „Egy magas eszme tartja fogva a lelkemet; a lélek nagysága, a lélek isteni volta, a léleknek Istennel való egyesülése — nemcsak passzív függéssel, hanem szel­lemi hasonlósággal — azzal, hogy magába veszi az én lelkem az Isten lelkét, alakitó hatalmát, kimondhatatlan dicsőségét és halha­tatlanságát.“ A Krisztus iránt való szeretetről pedig így nyilatkozik: „Némelyek Krisztust csodálatos tulajdonságaiért szerethetik; én az ő lelkének és életének helyességét és erkölcsi kiválóságát szeretem.“ Ezekben már a modern unitárizmusnak eszméi kibontakoznak, mert nem marad meg egy racionalistikus nyilatkozattétel mellett, hanem lelkének teljességével csüng az isteni szereteten és igazságon. Kriza János püspökünknek jó érzékére vall, hogy Channing Kátéját át­ültette magyar nyelvre 1845-ben.1 Parker Tivadar (1810 — 1860) nagy munkássága nagyon sokat foglalkoztatta a magyar szellemet. A dogmatizmus ellen harcolt és Isten immanenciájának volt kitűnő magyarázója. Jézust úgy tekinti, mint testvérünket: „Nem volt-e ő az ember fia, a mi testvérünk? Az Isten fia, mint mi? Az ő kiválósága nem emberi kiválóság volt-e? Az ő bölcsessége, szeretete, kegyessége, habár égies volt is, nem olyan-e, amit mi is el tudunk érni ? Benne, mint egy tükörben, Isten­nek képét láthatjuk és dicsőségről dicsőségre jutunk, amig mi olyanná változunk, attól a szellemtől vezettetve, amely megvilágositja az alázatosat. Ezen az utón látható, hogy milyen szép a Jézus élete.“ A dogmarendszerektől teljesen irtózott, minden tekintetben a teljes erkölcsi szabadságnak volt a hive. Ugyancsak a teljes erkölcsi sza­badságnak a hive R. W. Emerson (1803—1882), aki egyike a leg­nagyobb vallásos szellemeknek, akiket a szabadság fönséges gon­dolata lelkesített. Ő is az Istent immamensnek, bennünk levőnek hiszi, aki egyúttal a világban is benne van; magát nem a csodák­ban, hanem benső megérzés (intuitio) alakjában fejezi ki. A kijelen­tés folytonos, soha sem szűnik meg, éppen mint az Isten munkája általában. Ezen nagy szellemek után az amerikai unitárizmus gyö­nyörű szellemi fejlődést mutat, amelyben éppen, mint az angol uni­­tárizmusban az erkölcsi felelősség érzettel párosult szabadság-1 A keresztény vallás elemei.

Next

/
Thumbnails
Contents