Benczédi Pál: Az unitárius hitelvek kifejlődése (Kolozsvár, 1934)
Az angol unitárizmus
IHHH nem minden ágát művelte. Daventriben talált olyan egyetemet, ahol a lelkiismeretére kényszert nem alkalmaztak s azért ott tanult és szerezte meg a képesitést a lelkészi pályára. Kora ifjúságában visszautasította az eredendő bűnről való tant s ebben az időben ariánus lett. Először Suffolkon lett lelkész, nagyon szerény jövedelemmel, de szabad lelkiismerettel, mert semmifele hitvallást nem kellett aláírnia, fejlődő hittani irányzatáért azonban a nép bizalmatlan lett vele szemben, s a kicsiny egyházközségből Noringtonba, majd Birminghamba megy. A lelkipásztori munka mellett folytonosan más tanulmányokkal is foglalkozván, nagy hírneve lesz, többek között beválasztják a Royal Society-ba s fölfedezi a szénsavat, amelyből készítették az üdítő szódavizet. E közben mint lelkész különösen a lelkipásztori munka gyakorlati oldalával foglalkozik, különösen tanítással és a szegények gondozásával. Mint teológus az Arius nézetéről a Socinus álláspontjára jut s mint ilyen teljes teológiai rendszert dolgoz ki. Legkiválóbb müvei: History of the corruption of Christianity (1872), History of eorly Opinions concerning Jesus Christ (1786), melyekben a kereszténységet Socinus értelmében fogja fel s jellemző, hogy természettudományos műveltsége mellett is olyan felfogást árul el, amelytől ma már nagyon távol állunk. Wilbur után igy foglaljuk össze tanításait.1 Tagadta Jézus csodálatos születését, azt hitte, hogy Jézus Názáretben született, ugyanazzal a fizikai, értelmi és erkölcsi tökéletlenséggel, mint más emberi lények, és hogy az ő jelleme fokozatosan alakult és tökéletesült. De ezzel együtt a Jézus csodáit valóban megtörténtnek vette és nagyfontosságot tulajdonított azoknak, mint a kereszténység alapjainak. Hitte szószerint az ótestamentumi prófétai jóslatokat és várta Krisztusnak másodszori eljövetelét; és habár a lélekről azt hitte, hogy az nem egyéb, mint a test egyik tevékenysége és meghal vele, mégis azt vélte, hogy Isten az utolsó napon föltámasztja a csodálatos föltámadáskor. Azonban bármennyire bírálható a hitrendszere, az ő hite komoly, őszinte volt s a legmélyebb gyakorlati kereszténységgel erősítette meg elméletét. A diszentereket unitárius néven egységbe igyekezett szervezni s sokan követték is őt. Birminghami munkálkodásának utolsó szaka azonban tragédiával végződött. A vallási gyűlölet felizgatta ellene a felelőtlen tömeget s házát, könyvtárát és ké-i Wilbur i. m. 36T f. 111 -
