Benczédi Pál: Az unitárius hitelvek kifejlődése (Kolozsvár, 1934)

Az unitárius név és álláspont

próbáltatásait. Amint a példa mutatja, ezen az alapon is ellehet jutni a vallásos eszmény magaslatára, sőt egyenesen könnyelműség, ha nem tékozlás számba megy a múltban bevált alapoknak meg nem becsülése. A mai kor szellemével egyező hitvallás nem ellenkezik az unitárizmus szabad szellemével. Csak akkor ellenkeznék, ha átkot szórna az ellenkező nézetüekre vagy pedig az üldözés fegyverével élne a másképpen hivőkkel szemben. Megnyugvással mutathatjuk fel a világnak, hogy a mi szimbolikus könyveink mindig türelmesek voltak a más nézetüekkel szemben.

Az unitárius vallás történelmi vallás. Gyökerei visszanyúlnak éppen az alapitónak: Jézusnak életéhez, munkásságához, leikéhez. Megjelenési formájában idők folytán változott, de lényege mindig megmaradott. Ez az állandó lényeg: őszinte, egyszerűségtől áthatott hit a Mindenhatóban, aki a világnak lelke, teremtője, az emberiségnek édes atyja. A hitnél nagyobb a szeretet Isten iránt és ember iránt s minden iránt, ami szép, jó, igaz és fölemelő. A szellemnek, a léleknek fontos volta, a szellemiségnek mindig előtérben állása az unitárizmus mindenkori legfőbb jellemzője. Ez a vallás a Jézus vallása s nem a Krisztusról való tan.

13 -