Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)

Harmadik rész: Isten országának alapítójáról: a Krisztusról

75

dolkozásmódját és fogalomkörét felhasználta s így a Messiás egy oly tágkörü fogalommá lett, melyben a király, a próféta, az áldozó pap, az isten-fia és emberfia fogalma mind egyesült. Ezen jellemzésből tehát egyiket vagy másikat könnyű volt aztán később a Jézusra alkalmazni s ez által Jézust az ő testamentumban megjövendölt Messiással azonosítani.

Ha már azt vizsgáljuk: hogy Jézusban csakugyan teljesedésbe mentek-e a messiási jövendölések ? kénytelenek vagyunk azt mondani, hogy abban az értelemben, a mint a próféták kívánták, nem mentek teljesedésbe. A száműzött zsidók legnagyobb része többé vissza se térhetett hazájába; Dávidnak nem lön utóda, a ki az ő királyi székét ismét visszafoglalja, hanem a nép még egy félezred évig hányatva, előbb az assiriaiak és babyloniaiak, majd a perzsák, macedóniaiak, syrok és végre a rómaiak hatalma alá hajtva, szét lőnek szórva a világon.

De ha eszerint külsőleg nem is teljesedett bé a próféták jövendölése, beteljesedett bensőleg, szellemileg. A földi király helyett eljött a lelki király, a ki nagyobb lön Dávidnál s nagyobb minden királyoknál. Földi országot Jézus, igaz, hogy nem alapított, de az ő országa mégis létezik s határai ott vannak, a hol a kegyes szivek megszűnnek dobogni. Az a szövetség, melynek Jézus lön szerzőjévé, nem egy népé, hanem az egész emberiségé.

59. §. A zsidó vallás állása a Jézus korában.

Minekutánna Malachiással, mintegy 400 évvel Kr. előtt, az utolsó próféta is elhallgatott, egy uj korszak állott bé a zsidó nép vallásos életében, melyet a ceremoniás törvények betűinek betöltése iránti vágy jellemez. A száműzetésből hazatért izraeliták ugyanis az által hitték az időt a Messiás eljövetelére előkészíteni, ha a törvényeket az utolsó betűig bétöltik, a minek aztán az lett a következése, hogy az életadó hit helyébe a törvények szőrszálhasogató magyarázata lépett s nem azt tartották a legvallásosabb