Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)

Második rész: Isten országának polgáráról: az emberről

62

48. §. A bűn fogalma.

Ámbár a roszra való hajlandóság minden ember keblében meg van, mindazáltal abból még nem következik, hogy bűnös volna, vagy bűnösnek született volna, mert a roszra való hajlandóság magában véve még nem bűn, valamint az Istentől nyert szép lelki tehetséget sem lehet erénynek nevezni. Arra, hogy valaki bűnös legyen, megkivántatik 1-ször a törvény ismerete, 2-szor szabad akarat és 3-szor az ismert törvénynyel ellenkező érzés vagy cselekedet.

A ki a törvényt nem ismeri és nem tudja, hogy mi szabad és mi nem szabad, annak nem lehet bétudni, ha a törvénynyel ellenkező cselekedetet visz véghez ; tehát bűnös sem lehet.

Még kevésbé lehet bűnös valaki szabad akarat nélkül. A mire nézve jegyezzük meg, hogy a szabad akarat tulajdonképpen nem abban áll, hogy az ember korlátlanul megcselekedhetik mindent. Valóban csak az az akarat szabad, mely a józan ész és az Isten törvényei szerint önmagát kormányozni képes. Teljesen szabad senki sem lehet. Függünk mindenek felett az Istentől, de függünk a külviszonyoktól is; mindazáltal ha nem állana hatalmunkban a lehetőség korlátái között szabadon határozni el magunkat erre vagy arra, ha cselekedeteinkben a külső kényszernek kellene engednünk: úgy sem erényről, sem bűnről nem lehetne beszélnünk. Szabad akarat nélkül nincs bűn, de nincs erény se.

Végre a rósz hajlamnak az érzésben vagy cselekedetben nyilatkoznia kell, hogy bűnné váljék. Ez az, a mi megment attól, hogy Istent a bűn okának tekintsük. Isten ugyanis a rósz hajlamot nem fojtotta el az emberben, de megvárja tőle, hogy az ellen egész erejével küzdve, önmaga szerezze meg magának az erény koszorúját. A ki nem küzd, elesik.

49. §. A l)ün különféle nemei.

A bűnnek számtalan nemei vannak, a melyeket különbözöleg szoktak osztályozni. A főbbeket azon-