Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)
Második rész: Isten országának polgáráról: az emberről
58 így minden állítás, mely annak megfejtését czélozza, nem egyéb jóakaró kísérletnél. Ily kísérletet tesz Mózes próféta is, midőn azt mondja: „Formálta vala pedig az Ur Isten az embert a földnek porából és lehellet vala az ő orrába életnek lehelletét és úgy lett az ember élő lélekké.“ 1. Móz. 2, 7-De bármiként történt is az ember formáltatása, annyi bizonyos, hogy ő is az Isten teremtménye s nemesebb része nem a test, hanem a lélek. A szent írás e kettőt megkülönbözteti egymástól. „A por földdé lesz, mint azelőtt volt, a lélek pedig megtér Istenhez, a ki adta volt azt.“ Préd. 12, 9. És ismét: „Ne féljetek azoktól, kik a testet megölik, a lelket pedig nem ölhetik meg, hanem inkább féljetek attól, ki mind a testet, mind a lelket elvesztheti “ Máté 10, 28. Pál apostol pedig némely régi bölcsek példájára három részt különböztet meg az emberben: a testet, a lelket, mely az élet elve és a szellemet, vagyis az okoskodó lelket. E szerint a szellem az, a mi az embert tulajdonképpen az állatoktól megkülönbözteti. A szent irás továbbá arra is kiterjed, hogy miként teremté Isten az első ember mellé az asszonyt. 1. Móz. 2, 21—23. Hogy e leírás szintén nem egyéb egy költői képnél, azt könnyű átlátni; de azért örökre becses marad az emberiség előtt; mert azon igazságon alapszik, hogy az ember társas életre van rendelve s legközelebbről a férj és nő közötti azon benső viszonyt határozza meg, mely alapul szolgál a családi életnek. E mellett értésünkre adja azt, hogy az első pár ember lineáján mindnyájan testvérek és rokonok vagyunk; tehát egymás iránt kölcsönös szeretetre és egyetértésre köteleztetünk. 45. §. Az ember az Isten képmása. Azon méltóság kifejezésére, melylyel Isten az embert más állatok felé helyezte, a szent irás eme szavakat használja: „Teremté Isten az embert a maga képére és hasonlatosságára.“ 1. Móz. 1, 27. Miután azonban tudjuk, hogy az Isten lélek, a kinek nincs testi formája vagy ahoz hasonlósága: következik, hogy az Isten képe az emberen nem állhat egyébben, mint az ember szellemi természetében, azon hatalomban, melylyel más állatok felett uralkodik, mindenekfelett
