Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)

Második rész: Isten országának polgáráról: az emberről

MÁSODIK RÉS#

Isten országának polgáráról: az emberről.

ELSŐ FEJEZET.

Az ember méltóságáról.

44. §. Az ember a teremtés koronája.

Az ember, akár testi, akár lelki tulajdonait tekintsük, e földön felette áll minden más teremtett lénynek. Már külső megjelenésében: ég felé nyúló nemes testállásában, tagjainak sokféle dologra való alkalmazhatóságában, szemeinek átható tekintetében van valami fönséges, a mi öt magasan helyezi az állatok felé, melyeken uralkodni tud; de még magasabbra helyezik lelki tehetségei: az értelem, a szabad akarat, a lelkiismeret, melyeknél fogva képes gondolkozni, ítélni, egy vagy más dolog végrehajtására magát elhatározni; tettei felett örülni vagy búsulni; és képes arra is, hogy gondolatait és érzelmeit érthető beszédben kifejezze, másokkal is közölje. Ily nagy és szép tehetségek mellett azért méltán tarthatjuk az embert a teremtés koronájának, a mire a szent irás is czéloz, midőn azt mondja: „Tetted ötét minden te kezeidnek munkáin úrrá, mindeneket vetettél az ö lábai alá.“ Zsolt. 8, 7.

Hogy miként állott elő a földön az első ember, azt éppen oly titok fedi, mint a világ teremtésének történetét s