Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)

Első rész: Isten országának Uráról: az Istenről

46

figyelmeztetésül szolgál arra, hogy mindenütt az ö szemei előtt vagyunk s bármit cselekszünk, előtte el nem rejthetjük. Az ő bölcsesége örömeink közepette mérsékeltségre, fájdalmainkban reménységre indítanak. Végre Isten tulajdonságai imádásra serkentenek iránta, ki mindenekben minden; kijelölvén azt az utat is, melyben ötét leghelyesebben imádhatjuk ; mely nem állhat hiában való áldozatokban, testünknek sanyargatásában, hanem erkölcsös, kegyes és feddhetetlen életben, jó cselekedetek gyakorlásában; mert az Isten lélek, és a kik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják.

Az- Isten lényéről és tulajdonságairól alkotott fogalmainkból önként következik, hogy Isten nem valamely, a világon kivül tétlenségben élő lény, hanem a világban levő örök munkás szellem. Nevezetesen Isten a világnak 1-ször teremtője, 2-szor fenntartója, 3 - szór igazgatója és 4-szer tör vény adója. A megtartást és igazgatást közönségesen gondviselésnek, általában pedig mindezeket együttvéve az Isten munkáinak nevezik.

A vallástudományban a legnehezebb kérdések egyike azon viszony meghatározása, a melyben Isten a világhoz áll.

Némelyek az Istent és világot egymástól kölcsönösen függő viszonyban képzelik, úgy nézvén Istent, mint a világ lelkét, a világot pedig, mint az Isten anyagát. Ezt a nézetet nevezik hylozoismús-nak. E szerint a nézet szerint a világ anyaga öröktől fogva meg volt, Isten annak csak formát adott. De ha ez állana, úgy az Istent nem lehetne függetlennek nevezni; úgy Isten a világ teremtésében korlátozva lett volna a meglevő anyag által.

Mások tagadják, hogy volna e világnak szellemi termé-NEGYEDIK FEJEZET.

Az Isten munkáiról.

35. §. Az Isten munkáiról általában.