Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)

Első rész: Isten országának Uráról: az Istenről

38

A midőn már Istennek testrészeket tulajdonítunk, ezt anthropomorphismusnak és anthropopatismusnak nevezik; (anthropos = ember, morpha = alak, pathos = szenvedély), de ezt sohasem kell betöszerénti értelemben venni.

28. §. Az Isten szeretet.

A szeretet a legfőbb, mondhatni koronája minden emberi erénynek; minélfogva annak Istenben, a legtökéletesebb lélekben is meg kell lenni; de a szeretet nemcsak hogy megvan Istenben, mely esetben az nem volna egyéb, mint Istennek egy tulajdonsága, hanem annak lényét alkotja, a mint János apostol is mondja: „Az Isten szeretet.“ 1. Ján. 4, 16.

Istent mint a szeretet atyját ismertetni meg az emberiséggel: ez vala Jézus tanításainak legfőbb czélja s a keresztény vallásnak más vallások feletti előnyét leginkább abban találhatjuk fel, hogy az Istent az emberrel abba a viszonyba hozta, a melybe a szülő áll gyermekeivel.

A szeretettel közel rokonságban állanak s annak mintegy csak különböző sugarai:

a) a könyörületesség, mely szerint Isten a nyomorultak és szerencsétlenek iránt szeretetet tanúsít s azoknak a szükségben segítséget nyújt. „Imé boldogoknak mondjuk azokat, a kik háborúságot szenvednek; Jóbnak tűrését hallottátok és minémü végét adta az Ur az ő nyomorúságának, láttátok: mert igen irgalmas az Ur és könyörülő.“ Jak. 5, 11.

b) a kegyelem, mely szerint Isten a bűnösöket, az érdemetleneket sem veti meg, sőt szeretetével azokat is magához öleli. „Irgalmas és kegyelmes az Ur, késedelmes a haragra és igen kegyelmes.“ Zsolt. 103, 8.

c) a hosszú tűrés, mely szerint Isten a bűnösök megtérését szeretetéből kifolyólag elvárja. „Engedek nekik a megtérésre 120 esztendőt.“ 1. Móz. 6, 3.

d) az állhatatosság, mely szerint Isten a maga szeretetét megváltozni nem engedi. „Mert igaz az Urnák beszéde és minden ő cselekedete állhatatos.“ Zsolt. 33, 4.