Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)
Bevezetés
28 nyelvén birni óhajtotta és végre az a buzgalom, a melylyel annak terjesztésében fáradoznak. A szent irás tiszteletét illetőleg álljon itt a nagy német költőnek, Göthének ide vonatkozó nyilatkozata: „Azt a nagy tiszteletet, melylyel a biblia iránt a föld sok nemzetiségei és népei viseltetnek, benső értékének köszönheti, s az nem pusztán népkönyv, hanem a népek könyve, minthogy egy nemzet sorsát jelképül állítja oda minden más nemzeteknek, annak történelmét a világ teremtéséhez csatolja s azt földi és szellemi fejlődések, szükségképpeni és véletlenszerű események sorozatán keresztül az örökkévalóság legtávolabb régiójáig vezeti le.“ Ugyancsak ő mondja ismét: „Haladjon bármennyire a szellemi miveltség, növekedjenek bármennyire kiterjedésben és mélységben a természettudományok, szélesedjék bármenynyire az emberi szellem — a kereszténység fenségén és erkölcsi miveltségén, amint az az evangéliumokban esillámlik és fénylik, túl nem megy.“ Mikor az Izraeliták a philisteusoknak, a moabitáknak és más pogánynépeknek szolgálatában voltak, mindenüket elvesztették, csak a bibliát nem. (2. Kir. 22, 8 stb.) Később a nép száműzve élt Assyriában és Babylonban és elveszítő hazáját, elveszítő szabadságát, de nem — a bibliát. A római császárok által háromszáz évig folytatott keresztényüldözés szomorú korszakában, az ellenség dühe leginkább a szent irás ellen volt irányozva, ezer és százezer biblia égettetett el nyilvánosan; de azt végkép megsemmisíteni még sem sikerült. A hitjavítóknak a biblia volt szegletkövük, melyen magokat minden megtámadások között biztosan érezték, ugyanazért legelső gondjuk volt azt saját népök nyelvére lefordítani. Le volt ugyan a biblia már azelőtt is fordítva; neveze tesen az ó testamentum még Ptolomäus alatt lefordíttatott görög nyelvre 277-ben Kr. e. Ezt a fordítást a fordítók számától hetvenes (septuaginta) fordításnak nevezik. Később Hieronymus alatt az egész bibliát lefordították latin nyelvre s minthogy ezt a fordítást a trienti zsinat 1545-ben alapszövegnek nyilvánította: Vulgátának vagy egyetemesen elfogadott biblia fordításnak nevezték. Azonban a bibliának különböző nyelvekre való lefordítása mégis a hitjavítással nyer nagy lendületet, mikor a könyvnyomtatás feltalálása által már annak terjesztése is meg volt könnyítve. A biblia nyomta
