Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)
Negyedik rész: Isten országának megvalósulásáról: az egyházról
102 bé is következett. A Jeruzsálemben egybegyült tanítványok az írások szerint pkkor mindnyájan megtelének szent lélekkel, azaz: mindnyájokat szent lelkesedés szállotta meg s elhatározták magokban, hogy a Krisztus ügyét a magokévá teszik. Az első, ki szót adott e nemes gerjedelemnek, Péter volt s beszédére csakhamar ö000-en keresztelkedtek meg, mi által tényleg létezni kezdett a Jézus által hirdetett Isten országa. A szent léleknek a tanítványokra lett kiöntetése történetét Lukács evangélista az apostolok cselekedeteiről irt könyvében költői lelkesültséggel adja elő. Csel. 2. rész. De a költői képek alatt is feltalálható az eszme, az igazság, mely abból áll, hogy ahol a lelkeket egy akarat (í-sö vers) fűzi össze, ott az elhatározás nagy hirtelenséggel (2-dik vers) megszületik, mely nemcsak magokat az illetőket avatja fel Idngnyelvü (3 dik vers) apostolokká, hanem álmélkodásra Mr (7-dik vers) másokat is, a kik között, ha akadnak is, a kik a puszta álmélkodásnál maradnak s ezt mondják: „ Vájjon mi leszen ebből“ (12-dik vers), mások pedig talán gúny tárgyául teszik a legnemesebb törekvést is, igy szólván: „ezek rajongók, ezek részegek“ (13-dik vers) mindazáltal vannak, a kiket az igazság magával ragad, meghódít s mint a Péter beszédét, örömest béveszik (41-dik vers) az intést, a tanítást s örömest szolgálatjába állanak minden jó ügynek, mely állal Isten országának terjedését eszközölhetik és előmozdíthatják. 73. §. A szent lélek munkásságának feltételei. Mint a jó magnak termőföldre is van szüksége, hogy gyümölcsöt hozzon, úgy a szent lélek is csak arra alkalmas kebelben nyilatkozik, más szóval, a szent lélek munkásságának is megvannak a maga feltételei, a melyek a következők : 1-ször a jóravaló készség, mely rendeltetésünk s ennek bétöltésére nyert lelkitehetségeink ismeretén alapszik s feltételezi a bünbánatot, a mint az apostol is írja: „Az Isten szerint való bánat idvességre való megtérést szerez.“ 2. Kor. 7, 10.
