Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)

Bevezetés

11

hanem a fiuságnak lelkét vettétek, ki által kiáltjuk Abba, azaz szerelmes Atya.“ Róm. 8, 15. *

„Nincsen különbség vagy sidó vagy görög között, mert mindeneknek ugyanazon egy Urok, aki gazdag mindenekhez, akik ötét segítségül hívják.“ Róm. 10,12.

Ha az összes emberiség létszámát 1153 millióra teszszük, ebből a pogányságra 678 millió, a zsidóságra 5 millió, az izlamra 120 millió és a kereszténységre 350 millió esik.

6. §. A vallások felosztása.

Általában véve a vallást tárgyára vagy azon . lényre nézve, kit vallásos tisztelet illet, a mennyiséget tekintve, felosztják: l ször egy Isten imádásra vagy monotheismusra. Ide tartoznak azok a vallások, melyek egy Isten hivésen alapulnak, mint a zsidó, keresztény és mohamedán vallások. 2-szór két Isten imádásra vagy dualismusra, melyekben két ellenkező s egymással folytonos harczban álló lény imádtatik. Ilyen a Zoroaster vallása, Ormuzdnak és Ahrimannak tiszteletével, kik közül az első a világosságot, a másik a setétséget vagy a jó és rósz elvét képviseli, személyesíti. 3-szor sok Isten imádásra vagy polytheismusra; ide tartoznak a pogány vallások általában.

Ha pedig a vallás tárgyának minőségét tekintjük, a vallások felosztanak érzéki és érzékfeletti vallásokra. Az elsőben lá.tható és érzékünk alá eső tárgyak tisztelteinek Istenek gyanánt, mint a feticismusban, sabeismusban stb. Az utóbbiakban az Isten érzékfölötti lénynek, szellemnek tekintetik, s mint ilyen imádtatik. Ilyen a zsidó, de mindenekfelett a keresztény vallás, ha azt helyesen fogjuk fel.

A vallások sokaságát bajos meghatározni. Az ókorról azt mondják, hogy körülbelül annyiféle vallás létezett, mint nyelv, számszerint 2000. Újabb időben körülbelül szintén azt mondhatjuk a létező vallásokról.