A keresztény hittudomány összege az unitáriusok szerint (Kolozsvár, 1899)
Első rész: A szövetség szerzőjéről vagyis az Istenről
44 Az angyalok teremtettek, — mikor ? Az angyalok számának tudása. azt is tanítja, hogy halhatatlanok Luk. 20, 36) látható biztosan; mert itt lesznek ismeretesekké kétségbevonhatlanul az ők működéseik és foglalkozásaik, milyenek az Isten trónja előtt állni (Jel. 5, 11), Istent látni (Mát. 18, 10), dicsőitni (Zsolt. 103, 20; 149, 2), imádni (Zsid. 1, 6; v. ö. Ésa. 6, 2 3; Jel. 4, 8; Luk. 2, 13 — 14), az emberek megtérésén örvendezni (Luk. 15: 7, 10); és igy rájok illlik ez a tétel: a cselekvés előre feltételezi a tehetőséget (vagy tenni tudást), ez pedig föltételezi a létezést. 29. §. Hogy az angyalok teremtettek és pedig Isten által, ezt az ész is mondja, mert Istennel nem egyenlők, hanem az Isten szolgái (Dán. 7, 10) és fiai (Jób. 1, 6; 2, 1; 38, 7). s a szentirás is igazolja (Zsolt. 104, 4; Zsid. 1, 14); de minthogy teremtetésük idejét a szentirás nem Írja le: ezt tudnunk sem lehet. Hogy az ember előtt teremtettek, ezt a theologusok a Jób. 38: 4 -7 (V. ö. Zsolt. 104: 4—6) versekből következtetik; mivelhogy ugyanis sem a törvény nem hozatott, sem Krisztus nem született, mennybe nem vitetett, s onnan eljőni sem fog az angyalok szolgálata nélkül: ezért valószínűnek tarják, hogy angyalok jelenlétében teremtettek az emberek, vagy esetleg még ezeknek lakóhelye a föld is (Ésa. 45, 18j. 30. §. Az angyalok számát meg nem határozhatjuk (Dán. 7, 10; Jel. 5, 11; Mát. 26, 53: Zsid. 12, 22; Job. 25, 3; Zsolt. 78, 18); azt sem, hogy mennyi értelmi tudással s mily akarat-e.rővel ajándékozta meg az Isten őket. De tudva van, hogy mindkét adományuk véges és gyarapodhatik szolgálataik szükségletéhez képest; mert akkora tehetőséggel láttatnak el, a mennyi ép elegendő (Zsolt. 103, 20; 2 Pét. 2, 11; 2 Móz. 12, 29; 2 Kir. 19, 35; Ésa. 37, 36) s a mennyit Isten, előtte ismert módon, nekik kijelenteni akar. Isten kétségtelenül akarta, hogy közöttük is kölcsönös közlekedés legyen; de ennek módja és összeköttetése sem ismeretesebb előttünk, mint a testi mozgás s az emberi lélek észrevételei között levő viszony.