A keresztény hittudomány összege az unitáriusok szerint (Kolozsvár, 1899)

Első rész: A szövetség szerzőjéről vagyis az Istenről

40

Megvan a lelkiekben is.

Ellenvetés.

Az Isten előretudása és segedelme el nem törli.

Isten képének alanya

14. §. Hogy pedig az embernek a különböző dolgok közötti választásnak ilyen ereje adatott, s hogy ez nemcsak a polgári ügyekben, hanem a lelki élet-gyakorlatban is megvan: bizonyítják a következő helyek: Józs. 24, 15; 5 Móz. 30, 19; v. ö. Jer. 8, 3; Márk 14, Péld. 8, 10; Ján. 5, 40; Mát. 23, 37; Csel. 5, 4; 1 Kor. 7, 37; sőt nemcsak a roszakat (Bir. 10, 14; Ésa. 65, 12; 56, 3—4), hanem a jókat is (Zsolt. 118, 178; Ésa. 66, 4; Zsolt. 73, 11; Luk. 10, 42;Zsid. 11: 24 — 26) választani az ember hatalmában van.

15. §. Mikor az irás azt mondja, hogy Isten vagy a Krisztus az embereket vonzza (Ján. 6, 44; és 12, 32), ez a vonzás az okosságnak a buzdításokban, jutalmakban és fenyegetésekben rejlő erejét jelenti; ép igy mondjuk az emberekről is, hogy másokat kényszerítenek, könyörgésekkel s állhatatos kéréssel és szorgalmazással meggyőznek (mint Luk. 24, 29; Csel. 16, 15; Luk. 14, 23; Márk. 6, 45; v. ö. Csel. 28, 19; 2 Kor. 12, 11; Gál. 2, 14; 6, 12).

16. §. Ezt a szabadságot az Isten előretudása s a cselekvények különféleségéhez alkalmazott természete meg nem semmisiti (Ézsa. 48, 8; 5 Móz. 31, 20); valamint a tudásnak sem sajátsága a cselekedetekre kényszert gyakorolni. Isten segítségül jövése is a lények és az ember természetével teljesen megegyező. Isten törvényei pedig, s más uralkodókéi is a féktelenséget ugyan zabolázni szándékoznak, de a szabadságot előre feltételezik.

17. §. A lélek és test összeköttetésében s összeköttetéséből akarta az Isten a saját hasonlatosságát szemléltetni (1 Móz. 1: 26, 27), hogy az ember magában is találhasson istenismeretet; mert jóllehet az ember az ő fenséges lelki tehetségeinél fogva is Istennek bizonyos képét birja önmagában, mindazáltal az embernek a többi teremtmények fölött különleges módon történt teremtesse tekintetében mondja gyakran a szentirás és pedig kiemelőleg az emberről azt, hogy ő az Isten képe]