A keresztény hittudomány összege az unitáriusok szerint (Kolozsvár, 1899)
Első rész: A szövetség szerzőjéről vagyis az Istenről
26 Haszonvétel. Az Isten szent. Istenben minő indulatok vannak s miért? Az Isten különféle nevei. csal. Azért az állhatatosságáért pedig, melynél fogva Isten az ő ígéreteit és szavait v áltoztatás nélkül betölti mondatik hűnek (Zsid. 10, 23; 1 Thess. 5, 24; 1 Ján, 1, 9), mert semmit sem igér senkinek, mit megadni nem akarna. A mi kötelsségünk tehát az Ígéretek késedelmezése miatt el nem csüggedni (Zsid. 10: 36,37; Jak. 5: 7, 8; 2 Pét. 3: 8, 9). 34. §. Istennek említett tökéletességeit befejezi a szentség, mint az okos emberi teremtmény szentségének példányképe (3 Móz. 11, 44 -45; 19, 2; 1 Pét. 1: 15, 16; 1 Ján. 3, 3). Mondja pedig az irás Istent szentnek, egyfelől természeténél fogva, mely maga a legteljesebb tisztaság és egyenesség (Zsolt. 91, 16; 5 Móz. 32, 4); másfelől akaratával és cselekedeteinél fogva, mert semmit sem akar vagy tesz, csakis azt, a mi szent és igaz és a mi természetével és törvényeivel megegyezik (Zsolt. 5, 7; 10: 5—7). 35. §. A szentség mérsékli és kormányozza az indulatokat, melyek Istennek tulajdonittatnak, milyenek a szeretet (Ján. 3, 19) ,a gyűlölet (Zsolt. 44 r), az örvendezés (5 Móz. 28, 63), fájdalom (1 Móz. 6, 6), a harag (Ján. 3, 36), a remény (Ezsa. 5, 2 sat.) Mindazáltal ezek az indulatok nem az ő tökélytelensége vagy benső háborgásai mellett bizonyítanak, hanem csak az isteni cselekedeteknek az emberiekben való némi hasonlóságát jelzik, mert az indulatok Istenben csak a teremtményekkel szemben való ténykedések, s minthogy ily ténykedések az emberben is vannak és előállanak, ezért tulajdonittatnak Istennek is hasonló felindulások indulatok czime alatt. 36. §. Ámbár az Istennek névre nincs szüksége, a mennyiben t. i. a nevek azért adatnak, hogy az egyik dolgot vagy személyt az ugyanazon természetű másiktól megkülönböztessük, mindazáltal a végre, hogy a beszélő az ő gondolatát mások előtt kifejezhesse, Istennek a szentirásban különféle leírásai, különféle zsidó és görög nevei fordulnak elő, melyek vagy az ő tökéletességeiről, vagy müveiről vannak véve, mint: teremtő