A keresztény hittudomány összege az unitáriusok szerint (Kolozsvár, 1899)

Első rész: A szövetség szerzőjéről vagyis az Istenről

19

ták, — de az a látás vagy prófétai volt, vagy az ébrcnlevőknél önkívületi állapotban, vagy álomban történt; vagy angyalok megpillantása volt. A jövő életbeli látás is (melyről lásd: 1 Kor. 13, 12; 1 Ján. 3, 2) nem a testé, nem is testi lesz, hanem a lélek bővebb ismerete és a lelki javak élvezése.

8. §. Ennélfogva kötelességünk Istentől csak lelki dolgokat kérni, őt lelki tisztelettel tisztelni (Ján. 4, 24) és pedig anélkül, hogy őt testi hasonlóságban képzelnők (Róm. 1, 23; 5 Móz. 4: 15, 16, 23; Ézsa. 40, 18; Csel. 17, 29).

9. §. Isten lelki természete az értelemben és az akaratban áll. Amazt Istennek tulajdonítjuk, a mennyiben a dolgokat ismeri: emezt pedig, a mennyiben nemcsak akarja azt, a mi legjobb, hanem tetszése és jókedve szerint — mint a dolgok oka — cselekszi is.

10. §. Istennek ama tökéletességét, melynél fogva ő a dolgokat a maguk egyszerű és tiszta mivoltában ismeri, tudásnak nevezzük; a mennyiben pedig az ismert dolgokat bizonyos czélokra irányítja, bölcseségnek.

11. §. Istennek azonban nemcsak tudást, hanem mindentudást is tulajdonítunk (1 Ján. 3, 20; Zsolt. 146, 5, Zsid. 4. 13; Jer. 18: 9, 10; 23: 23, 24; 1 Sám. 16,

17); és pedig egyfelől a módra nézve, mert a dolgokat nem tanulmányozás útján és fokozatosan érti meg, mint az okos teremtmények, — hanem egyetlen tekintettel a legtökéletesebben látja és ismeri; másfelől a tárgyakra nézve, legyenek azok akár a) elmúltak (Zsolt. 104: 8, 42; Luk. 1, 72) -— mert mikor az irás (Zsolt. 12, 1) azt mondja Istenről, hogy nem emlékezik, ez nem az Isten tudásának kevesbülését, hanem kegyelmének megvonását jelenti; — akár b) jelenlevők, milyenek az ő müvei (Csel. 15, 18; 1 Kir. VIII. 39), még a legcsekélyebbek is (Mát. 6, 28; 10, 29) és az emberek cselekedetei (1 Móz. 6, 5; jer. 16, 17), sőt titkos gon. dolatai is (1 kir. 8, 30; 2 Krón. 6, 20); akár c) lehetségesek mert ismeri hatalmának terjedelmét és a termé-Isten lelki természete miben áll ?

Mi a tudás és a bölcseség ?

Mindaz a mi az isteni és emberi tudáshoz tartozik, eme négy dologra vihető vissza.