A keresztény hittudomány összege az unitáriusok szerint (Kolozsvár, 1899)
Bevezetés
13 46. §. Nem minden igazság a szentirás igaz értelme mindig; nem minden igazság fejeztetik ki mindenütt, s a szentirásnak nem mindenik helye igazol akarmely igazságot;a szentirás szavainak értelme csak az és annyi, a mit és a mennyit a legfőbb magyarázó az Isten akart. 47. Mindenütt együtt és egyszerre sem kell keresni a szószerinti, történelmi és titokzatos értelmet, a mit rendesen allegoricus, tropologicus és anagogicus nevek alatt szoktak megkülönböztetni. 48. §. Negyedik tanulság. A hitvitáknak irányitó szabálya egyedül a szentirás; ezekről Ítéletet mondani s az Írást magyarázni az észnek, mint bírónak joga és kötelessége. 49. §. De ez a biró is csak megkülönböztető magyarázat, nem pedig a hatalmi tekintély jogával Ítélhet; mert az Isten adott ugyan tanítókat (Éf. 4, 11; Róm. 12, 7), de az emberek közül senkinek sem adta azt a megbízatást, hogy a csalhatatlanság tekintélyével és a mások lelkiismeretét lebilincselő hatalommal a hitvitákat eldöntse és az Írást magyarázza; hanem átengedte ezt az egyesek lelkiismeretéuek és okos ítéletének. (5 Móz. 6, 6; 1 Ján. 4, 1; és köv:, 1 Thess. 5, 21; Róm. 14, 5; 1 Kor. 10, 15; 2 Kor. 4, 2). 50. §. Ha a mások Ítéletét a saját lelkiismereted meggyőződésének elébe teszed: akkor egy igazságról sem fogsz soha bizonyos lehetni; mert hogyan fogsz bizonyossá lenni a más lelkiismeretéről és őszinteségéről? (Mát. 7, 15). Ha a saját lelkiismeretedtől akármelyik bíróhoz fölebbezesz is, ennek is elébb a saját lelkiismeretében meggyőződve kell lennie, s az ő ítéletét sem fogadod el addig, mig a saját lelkiismereted azt nem mondja, hogy az ő Ítéletén meg kell nyugodnod; mert a mi a lelkiismeret előtt be nem bizonyítható, azt elfogadni sem nem kell, sem nem lehet; és ép ezért a vitás kérdéseknek az egyesek lelkiismerete és Ítélete szerint kell megoldódniok. A szentirás értelme. Milyen ? A hitvitáknak szabályozója és bírója. Mindenegyes ember: biró.
