A keresztény hittudomány összege az unitáriusok szerint (Kolozsvár, 1899)
Harmadik rész: A keresztény erkölcstanról vagyis a ker. vallás feltételeiről
173 élet módjára vonatkoznak, és a melynél fogva az emberek jóknak vagy rosszaknak mondatnak, Az erkölcsiig ugyanis olyan minemüsége a cselekvéseknek, mely azokban a törvényhez való viszonynál fogva benne van. Az embereknek a törvényhez alkalmazott cselekvései a stoicus bölcselők szerint kötelességeknek, az erkölcsbölcselők szerint erényeknek, a theologusok szerint jócselekedeteknek (Ef. 2, 10; Tit. 2, 14) mondamak 2. §. Az erkölcsi cselekedetek külömbféleségére ugyan nagyban befolynak, és pedig akár közvetlenül'. a nevelés, az oktatás, a társalgás, a szokás, a példa, a rábeszélés, az intés és tanácsadás; akár közvetve', a tiszteségek (hivatalok), méltóságok, a nemzetségi nemesség, a gazdagság, a szegénység, a tanul tság, a tudatlanság stb. de azoknak erkölcsi oka mégis az érettkoru és feddhetetlen jellemű ember, — hozzájárulván Istennek kiváló közreműködése mind az elkezdésben, mind a haladásban, mind a jócselekedetek teljessétételében. (Filip. 1. 6; 2, 13; 1 Pét. 5, 10; Ján, 5). 3. §. Közreműködik pedig vagyis befolyást gyakorol ugyan az Isten az emberek cselekedeteire, a jókra is, a rosszakra is; mert mind a kétféle cselekedet amaz erők által hajtatik végre, melyeket Isten adott és megtart; de a rossz cselekedetekben az emerek emez erőkkel az adományozó szándékával szemben visszaélnek, a mit az Isten tilalma bizonyít. A jócselekedeteket azonban az Isten parancsolja, különös kegyelmének segítségével támogatja, megjutalmazza (Filip. 1, 6; ‘2, 13; 1 Pét, 5, 10; Ján. 15, 5; Tit, 2: 11, 12); de azért az emberre nézve a cselekvési szadadság fennmarad, hogy Istennek ezt a kegyelmét megvethesse (Ezék. 12, 2; Péld. 1: 24-25; Mát. 23, 37; Csel. 7, 54; 13, 46); és igy elmondható, hogy az ember az erkölcsi cselekedeteknek a legközelebbi oka (Lásd alább a 6-ik §). 4. §. Ennélfogva az erkölcsi cselekedeteknek, melyek szabad akaratból a törvény szerint vagy annak ellenére történnek, önként folyó és kiváló sajátlagos-A cselekedetek különféleségének okai. Ámbár Isten ezekre befolyást gyakorol, mégis az ember a legközelebbi ok.
