A keresztény hittudomány összege az unitáriusok szerint (Kolozsvár, 1899)
Bevezetés
9 27. §. Mivel a kijelentésben Isten czélja az volt, hogy az emberi nem üdvére vonatkozó akaratát kijelentse (Ef. 1:3 8, 1 Tim 2, 4): a szentirás első tulajdonsága, hogy elégséges és tökéletes zsinórmértékéül szolgál a hitnek és az erkölcsnek, melyek által idvességünket megnyerhetjük; mert maguk az Írók is ebből a czélból írtak (Ján. 20, 31; 2 Pét. 1, 15; 2 Tim. 3, 16), s ép ez a hatása és sikere a szentirásnak is (2 Tim. 3: 15, 16; Róm. 15, 4; Zsolt. 18, 8). — 28. §. Ebből következik: A., hogy az ezen czélra szolgáló könyveket Isten az elveszéstől és hamisítástól megmentette. — Cattemb. Spic. Theol. L. I. Cap. 4. §. 20-27. Sect. I. Cap. 5. §. 6, 7. 29. §. Következik: B., hogy a szentirás a legteljesebb összfoglalata mindama dolgoknak, melyeket Isten tőlünk kíván, és a melyeket velünk szemben cselekedni akar; ez a kettő az isteni akaratnak egész teljességét kifejezi. Ennélfogva azok a dolgok szükségesek az üdvösségre, melyek nélkül semmikép sem lehetséges az, hogy valaki az Úr Krisztus parancsainak kötelességszerüen engedelmeskedjék és az ő isteni Ígéreteiben vagy fenyegetéseiben szilárdan higyjen;— jóllehet e dolgok a szentirásban egyebektől szükségesség czim alatt elkülönítve nem találhatók. 30. §. Következik: C, hogy a mik a szentirásban nincsenek, azokat üdvösségünk elvesztése terhe alatt állítani és cselekedni nem tartozunk; a mik pedig ott megvannak, azokat tagadni nem szabad. 31. §. Következik: D., hogy sem az első gyülekezetnek, sem a rákövetkezőnek nem volt joga arra, hogy valamely dolgot az üdvösség szükségképeni eszközének nyilvánítson és beindítson. (Gal. 1: 8—-9; Jel. 22, 18; igy 5 Móz. 4, 2; 12, 32; Péld. 30, 6.) 32. §. Innen következik: E., hogy a hagyományokat, melyek a szentirásban nincsenek meg, az Isten igéje hátrányára a hit kiegészítéséül és más az üdvösségre szükséges dolgok pótléka gyanánt elfogadni tilos, A szentirás első tulajdonsága az elégségesség. A szentirás egész, és legteljesebb. Az üdvösségre szükséges dolgok. A mik a szentirásban nincsenek meg, nem köteleznek Nem a gyülekezet jelenti ki, hogy mik szükségesek. A szent-iratoknak nincs szükségük a hagyományokra.
