A keresztény hittudomány összege az unitáriusok szerint (Kolozsvár, 1899)

Bevezetés

8 A szent-írás felosztása. Az O-Szövet­­ség könyvei. Az Új-Szö­­vetség köny­vei. Az apokrif könyvek, Nem bizo­nyítanak. is igazgatta; és igy jóllehet az írásmód különböző, de magában a dologban ellenkezés nincs (2 Tim. 3, 16.) 21. §. Az egész szent-irás az 0- és Új-Szövetség könyveire oszlik. 22. §. Az O-Szövetség könyvei ezek: Mózes öt könyve a (közönségesen úgynevezett törvénykönyvek,) tizenkét történelmi, öt szentirati könyv, a négy nagyobb és tizenkét kisebb prófétai könyv; mindezek zsidó nyel­ven Írattak, s az isteni gondviselés és a zsidó nép buz­galma folytán hozzánk hamisittatlanul eljutottak. 23 §. Az Új-Szövetség könyvei: a négy evangélisták, az Apostolok cselekedetei, Pál apostol 14 levele, Jakab­nak egy, Péternek két, Jánosnak három levele, és a Mennyei jelenések könyve; hogy ezek mind görög nyel­ven írattak s istenieknek tartattak, a keresztények köz­­megegyezése tanusitja. 24. §. Mindkét Szövetségnek eme könyvei authen­­ticusoknak (hiteleseknek) azaz hitelre méltóknak mon­datnak, és canonicusoknak (szabályozóknak) ettől a görög szótól kanon, mely szó szabályt, zsinórmértéket s lajstro­mot is jelent; mert e könyvek a hit és erkölcs szabá­lyait tartalmazzák, s ép ezért közülök egyet sem kell megvetni, hanem szenteknek tartani, mint történt ez eleitől fogva. 25. §. E könyveken kivül magában a könyvek kötetében rendszerint vannak más könyvek is, mint a Tóbiás, Judith, Baruch, Bölcseség könyve, Esdrás 3-ik és 4-ik könyve, Makkabeusok könyvei, az Eszter és Dániel könyveihez csatolt toldalékok s a Manasses imádsága. 26. §. Minthogy azonban e könyvek nem zsidó nyelven vannak s az apostolok által sem idéztettek, s minthogy azokat sem a zsidók, sem a keresztények általában Canonicusok gyanánt el nem fogadták: ezért apokriphusoknak mondatnak, mert kétes hitelüeknek, becsusztatottaknak látszanak; ennélfogva ezeket a hitel­vek bizonyítására előhozni nem kell.

Next

/
Thumbnails
Contents