A keresztény hittudomány összege az unitáriusok szerint (Kolozsvár, 1899)
Második rész: Az Új-Szövetség közbenjárójáról, a Jézus Krisztusról
101 az ige testté lett szavai által nem a Krisztus nemződése vagy születése iratik le, hanem inkább, hogy az az ige, a mely született, milyen volt természetére és állapotára nézve t. i. test, azaz erőtlen állapotban levő, mely állapot a test napjai szavakkal fejeztetik ki Zsid. 5, 7 ben; ily értelemben vétetik a test és vér Ezsa. 31, 5. versben is. 40. §. A Ján. 3, 13 versben az ember üáról van szó, a ki akár tulajdonképen, mint Pál apostol (2 Kor. 12: 2 — 4), akár képletesen véve fölment az égbe a mennyei titkok bővebb megismerése végett, és leszállóit az égből, miként a tanitmánya is mennyből alászállottnak mondatik (Ján. 6: 50—60, igy Jak. 1: 17; Gál. 3i 12; 21, 2); de itt semmi szó sincs a Krisztus származásáról, hanem inkább az ő fenséges tanitmányának, mely Istentől eredt (mint Ján. 8: 26, 28; 12: 49, 50; 6, 38; 16, 28), a tekintélye van leírva. 41. §. A 2 Kor. 8, 9, és Filip. 2: 6, 7 versek nem a Krisztus fiúságát fejtegetik, hanem inkább az ő állapotának önkéntes megalázását, minthogy a hatalommal és tekintélylyel, a melylyel birt, élni nem akart; hanem mint szegény élt e világon (Mát. 8, 20; 12, 1), holott nem volt valami közönséges ember; mégis megengedte, hogy vele mint közönséges emberrel bánjanak (mihez hasonló található Bir. 16: 7, 11); ily értelemben van mondva (Zsolt. 82: 6, 7) a főemberekről is, hogy úgy halnak meg, mint közemberek; sőt a szolga alakját is fölvette, engedelmes lévén mind halálig (Filip. 2, 8; vö. Ján. 18, 6; Luk. 22, 44; Mát. 26, 37). 42. §. Zsid. 10: 5 stb. versekben, ha nem az iratik le, hogy a Krisztus az ő e világba lépése által az emberek közötti nyilvános hivatalát elkezdette: akkor a Krisztusnak, mint főpapnak, az Isten akarata végrehajtása végett, a szentek szentébe való belépése jeleztetik, a mire a szöveg is czéloz; a 20-ik vers szerint pedig a kárpit a Krisztus halála által elszakadt, hogy a hivek-Ellenvetés : Ján. 3, 13. Ellenvetés: 2 Kor. 8: 9; Filip. 8: 6, 7. Ellenvetés: Zsid. 10: 5. stb.
