Jakab Elek: Emlékirat a budapesti unitárius templom felszentelési ünnepélyére 1890. okt. 26. (Budapest, 1890)
—^ 24- <$'— son levő angol és amerikai unitáriusok nem sokára a magyar főváros látogatására jőnek, hogy megismerkedjenek az ott élő unitáriusokkal és azok s az erdélyiek, különösen pedig a kolozsvári főtanoda viszonyaival. Ez felvillanyozta a kedélyeket. A budapestiek Hajós és Buzogány köré csoportosulva, az E. K. Tanács Kolozsvárról Símén Domokos és Kovács János tanárokat küldve üdvözlésökre, 1873. jun. 14. az estvéli bécsi hajón megérkező vendégeikkel találkoztak, ezek voltak: Hale Edward, a bostoni legnépesebb unitárius egyházközség papja és az „Old and New“ czíruíí lap szerkesztője, Frettwel János és Southwick Emma kisasszony, angol írónő. A kik Ígérkeztek, de el nem jöhettek, levélben küldötték el üdvözletöket. Kölcsönös üdvözlet, szállásukra elkísérés és rövid eszmecsere után, jun. 15. d. e. 10 órát tűzték ki értekezletre, melyen Hajós felkért elnök, Kovács, Simén kolozsvári küldöttek, Buzogány felkért jegyző beszéltek, Kovács tanár adván elé az unitáriusok s főleg a kolozsvári főtanoda állapotát, annak szükségei közt hármat emelve ki: 1) a végre, hogy az ifjaknak teljes kiképzést adhassanak, két tanárra lenne szükség; 2) A Keresztény Magvető és irodalmi munkásság terjesztésére s főleg angol művek fordítására és kiadására 500 dollár irodalmi alapra, 3) Budapesten egy kis templomra [Halé lelkész közbe szól: nem kicsinyre, de nagyra, hogy én is prédikálhassak benne — a mi örömteljes hangulatot keltett,] hogy az itteni unitáriusoknak legyen hol imádkozzanak s a mi őket szorosabban egymáshoz fűzze. Ily értelemben még Buzogány szólott, hangsúlyozva kivált az utóbbi pontot, a mire a budapesti kevés unitárius nem képes. Az angol vendégek közül Frettwel lelkes beszédben fejezte ki, hogy ők mind a három szükséget átlátják s élénk rokonszenvet éreznek iránta. Legyenek magyar barátaik meggyőződve mondá — hogy igaz készséggel fognak majd otthon mind háromnak szolgálni s hiszi a jó eredményt. Hale szintén nagy érdeklődéssel fogadta, s Ígérte, hogy otthon barátaival minden befolyását ezek érdekében felhasználja. Southwick kisasszony azzal bátorította a töprenkedőket, hogy ő barátnéi között szerez ügybarátokat s reméli sikerét, a mire maga egész buzgósággal közre munkál. Hale a kolozsvári egyik követtől e szókkal búcsúzott el: „reméli, hogy majd a budapesti templomiban fogják egymást üdvözölhetni............“ Ez volt a budapesti-angol-amerikai-magyar unitárius értekezlet fontos eredménye. Éhez még egy más kedvező körülmény is járult. Morison Róbert fiatal amerikai pap ugyan 1873. nyarán beutazván Kovács János tanár kíséretében Erdélyt s kivált a Székelyföldet, 1874. febr. 9. érkezett vissza Bostonba, a mikor ez alkalomból Hale és Frettwel azon hónap 22-re nagy meetinghet rendeztek, melyet Shippen amerikai unitárius társulati titkár nyitott meg. Morison
