Jakab Elek: Emlékirat a budapesti unitárius templom felszentelési ünnepélyére 1890. okt. 26. (Budapest, 1890)
—*$> 23 <$— kormányhoz legelőbb 1867. Buzogány Áron, ministeri titkár, 1869. Hajós János ministeri osztálytanácsos és mások. Buzogányt az unitáriusok küzohaja állította helyére, mire őt tehetségei, közügyszeretete, s vallásos buzgósága egyaránt érdemesítették. O az erdélyi unitáriusok képviselőjének joggal érezte magát, mások is úgy tekintették. Hőn pártolt minden unitárius ügyet, erélyével önérzet és bátorság párosult. Sok dolgot igazított el kívánt sikerrel, a hozzá folyamodókon segített. Csakhamar az egész országban voltak unitáriusok alkalmazva az ő közbenjárásával. Látszott, hogy e hitfelekezetnek ügyein erélyes ember tartja kezét. Mint tanár és felszentelt pap, — a ki Kolozsvárit másod papi minőségben sokáig szolgált — az unitárius papi teendőket a fővárosban ő végezte. Az igazságügyminister 1874. jun. 14. őt, mint előbb unitárius lelkészt, most vallás- és közoktatásügyi titkárt a Mária Nostra fegyintézetben az ottani unitárius fegyenczek lelki szükségei gondozásával bizta meg. Ez okoknál fogva hamar körébe tömörültek hitfelei. Ünnepek alkalmával várbeli szinház-utczai saját lakásán isteni tiszteleteket tartott, úrvacsorát osztott egyelőre ének nélkül . . . . E magán isteni tiszteletek kezdetnek kielégítők voltak ugyan, de minden együttlét felújította a vágyat: vajha lelki szükségeik kielégítéséről valamikép gondoskodni lehetne ! Az unitárius vallásos nép, s hogy itt mennyire érezte mindenki a rendes isteni tisztelet hiányát, kitűnt a kedélyek lehangoltságából; a mi a következő évben már oda fokozódott, hogy Ferencz József kolozsvári első papot megkérték istentisztelettartásra, a ki feljött s 1869. jun. 13. a legelső nyilvános unitárius isteni tiszteletet a kálvintéri ev. ref. templomban megtartotta. Ez javukra volt az unitáriusoknak, elismerést keltett irántok, önérzetökct emelte ; a lapok mél tánylólag írtak róla, a nevezetes események közé sorolva, s a kik addig a sikerben nem bíztak, most azok is helyeselték a valósított eszmét. Az unitáriusok az'ünnepély emlékére díszes ezüst billikomot adtak az isteni tiszfeletet tartó papnak. Ez alkalommal szóba jött, hogy őket évenként legalább egyszer látogatná meg, de ez nem volt valósítható. 1871. ugyancsak Ferencz József fenn volt az unitárius hitvallású gróf Bánffy Miklósné temetése végett, a hol az unitáriusok is megjelentek; de ott volt a fővárosi nagyszámú előkelő rokonság, a szertartás fényes, a beszéd nagy hatást keltő volt. Barátságos beszélgetéseik közt a hitrokonok most is, mint máskor élénken emlegették egy fiókegyház alapításának szükségét, a templom-épitést s a t. De az eszme mind csak vajúdott, kevesen voltak, szerény értékűek, jobbára tisztviselők, kiknek nem állandó lakhelye a főváros, ma itt vannak, holnap máshova rendelhetők. Ez tartózkodóvá és a határozásban késedelmezővé tette. Azonban a véletlen segélyre jött. Frettwell János az unitáriusok ismeretes angol barátja tudatta, hogy a bécsi kiállítá-
