Jakab Elek: Emlékirat a budapesti unitárius templom felszentelési ünnepélyére 1890. okt. 26. (Budapest, 1890)

—^ 10

püspök 1574. az elsőnek házánál hitvitára hivott fel, Ítélő bíróul saját vallásán levő két papot rendelt. Ezek mérlegelték a két fél által a vitás kérdésben felhozott érveket, s úgy találták, hogy az ő elveik és tanaik igazak, az Alvincziéi és társáéi hazugok és hamisak, és igy mint eretnekeket mindkettőt halálra ítélték, Alvinczit fel is akasztották. Ez erőszakért ugyan a budai török kádi súlyos sarezot fizettetett a püspökkel, de Alvinczi életét az nem adta vissza. . . . Dávid Ferencz hivei az egy Isten hitében való állhatatosságukat itt is vérökkel pecsételték meg.

Az anyaországi unitáriusokra mindenfelől kiáradó e vészek és üldözések számukat megapasztották, elhódították lóvéikét s hitközségeiket a többi vallások. Elenyészésök idejét megmondani nem lehet: csöndben történt az és lassanként, a mit a krónikairók nem vettek észre, a hóditó felekezetek nem akartak észrevenni. Küzdelmes lét s egy századra terjedő fennállás után az egész Magyarországról be kellett vonni zászlójukat, csak Pécs volt az, melynek székes egyházát 110 évig tulajdonul birták.

A XVII. és XVIII. század alatt az unitárius vallást saját ősi fészkében, Erdélyben is két nehéz megpróbáltatás érte. Az egyik I. Rákóczy György fejedelem idejében 1638-ban. Ravius vagy Szőrös Mátyás kolozsvári szász unitárius prédikátor t. i. a miatti bosszúból, hogy Superintensnek nem ő választatott meg, néhány párthivével zsidózással vagy Dávid Ferencz vallására visszatéréssel vádolta Beke Dániel újonnan választott unitárius Superintendenst és egyházát. Ezért ápr. 23. a három nemzettel országgyűlést tartott Gyulafcjérváratt; arra a püspököt és a vele tartó unitáriusokat — a kik pedig az egész egyház voltak hitvallásuk beadására felhívta. A püspök beadott egyet, a mit a II. János király idejebeli könyvekből Íratott ki, mely szerint a papok eddig vallásukat szabadon tanitották s most is tanitják. A tárgyalás Deésre tétetett át, arra a tanácsosokból, fejedelmi táblai birákból, főrendekből, főispánokból, a székely és szász királybirákból s a városok követeiből külön megbízottak f Delegátus] küldettek ki, a kik a zsidózás, vagyis Krisztus imádása vagy nem-imádása iránt a két fél közt fenforgó egyenetlenséget és annak okait megvizsgálják s róla határozzanak. A vád és védelem előterjesztése és megvitatása után azon kiegyezésben állapodtak meg, mely juh 7. Íratott alá s Deési békeegyezés [Complanatio Decsiensis] név alatt ismeretes, I. és főpontja ez :

„A miképen Dávid Ferencz elitéltetése után Hunyadi Demeter püspök idejében az unitárius papok megegyeztek abban, hogy az Ur Jézus Krisztusnak az Atya-Istentől adott istenségét vallani, öt igaz Istennek hirdetni, imádni és segítségül hívni kell, s ez ellen senkinek se nyilván, se titkon tanítani, vallani, szólni és írni nem szabad, sőt mindenik köteles, hogy a szerint tanítson, prédikáljon, énekeljen: úgy most is megegyeztek abban, hogy a