Első nyilvános unitárius istentisztelet Pesten az ev. Reformátusok Tanintézetének tanácstermében június 13-án 1869-ben (Pest, 1869)

10

lemmel tartani és kikutatni, ha vájjon tagjai azt az Istent vallják-e, melyről az egyház személyes leírást adott, vagy elég merészek arról maguknak saját felfogásukhoz képest más fogalmat alkotni ? Nem követelik-e ma is sokan, hogy a ki magát kereszténynek kívánja tartatni, az Istent csak úgy és olyan formában liigyje és tisztelje, a mint a papok tanítják és ne merészeljen kételkedni semmiben, a mire valamely régi atyából, vagy a szentirásból valamit ráolvashatnak, mert menthetleniil el van veszve. Oh atyámfiai! e tévedéssel nem egyszer találkozunk a keresztény egyházban is s ama vallási üldözések, melyek annyi sötét emléket hagytak hátra magok után a kereszténység életében, jobbára ily formaságokért történtek. Igen, a keresztények is különböző hit- formájukhoz képest szembeállottak egymással, s nem elégedvén meg azzal, hogy kiki a maga vallásában már megtalálta a maga boldogságát, egyik a másikra akarta erőszakolni saját hitét abban a meggyőződésben, hogy egyedül az övé szent, s egyedül az övé vezet biztosan az üdvességre. Pedig vajmi nagy szó ez, atyámfiai! mert az az igazság nagyon viszonyos fogalom, s bármily elleumondásnak is tűnjék fel, nem ritkán megesik, hogy a maga álláspontjáról egyik ezt, a másik amazt látja igazságnak. Ismert dolog — például, — hogy Copernieusig mindenki a földet tartotta a világegyetem középpontjának, melyet nap, hold és csillagok hódoló tisztelettel szolgálnak, Copernicus leszállította a földet eme méltóságáról s ma legalább a tudós világ a napot tekinti naprendszerünk közép pontjának. Newton a fényt anyagnak tartotta, melyet a világitó test minden irányban szétáraszt , Huyghens szerint mint a hang: úgy a fény is az aether rezgései által terjed el. Aristoteles óta minden természettudós megesküdött volna reá, hogy a föld, a viz és levegő elemek, Davy az elsőről, Lavoissier a két utolsóról megmutatta az ellenkezőt. Faraday-ig a légnemű testeket állandó gázuknak hitték, mig ma ezek száma 6-ra szállott. Az alchimisták mindenből aranyat akartak csinálni, minden anyagot betegnek hittek s meggyógyítani törekedtek, ma a vegytant orvosságok és más hasznos iparczikkek előállítására fordítják. Régen a tudományt elrejtendőnek tartották, ma mindenkit tanitni igyekeznek, ez a helyes elv. Hát a politikában hol az igazság ? melyik pár-